|
E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 536. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben |
A magániskolák autonómiájára már az 1936-os tanfelügyeleti szabályok elég nagy csapást mértek, s ez a hátrányos helyzet fokozódott, amikor a fenntartók és hitoktatók közötti jövedelmi súrlódásokat általánosságban rendezték azzal, hogy azoknak ugyanolyan összegű óradíjat fizessenek, mint az állami népiskolákban. (Ahol pedig háromszor-négyszer annyi diák jut a hitoktatóra.) (HK 1937 295- 297.p) |
A magángimnáziumok egyébként fokozott főigazgatói ellenőrzés alatt állottak, csak főigazgatói engedéllyel vehettek át más gimnáziumból tanulót stb. A magángimnáziumok egy része - például a Wagner Manó - nem örvendett legnagyobb népszerűségnek egyetemi körökben sem - egy tanulójuk felvételét az egyetem elutasította, sőt az egyetem egyik tisztviselője „hírhedt”-nek nevezte a gimnáziumot. (PML TF 164/1936) |
|
Ez az intézkedés a tanulókhoz és az iskolákhoz intézményesen legközelebb álló személyeket kívánta megnyerni, s nem is sikertelenül, mint ahogy ez a hitoktatói szövetség megnyilatkozásaiból is kitűnt. (K 592 607.cs) |
A VKM nem találta elégnek a tankerületi főigazgatók megbízhatóságát és határozottságát sem, ezért 1937-ben már külön tanügyi tanácsost-küldött ki a felülvizsgálásukra. (PML TF 72/1937) |
|
|
54 |
A magánoktatás - mivel magánoktatók tudtak annyira vigyázni magukra, hogy a „nemzetiesség” kritériumát mindig megüssék, radikálisan visszaszorítani nem lehetett - legalábbis ideológiai kritériumokkal. A zsidótörvények az iskolafelügyelet szempontjából is „kapóra jöttek”, s megkezdődhetett - a zsidótörvények által az országos tanári átlagnál négyszer nagyobb arányban érintett - magánoktató gárda lecserélése, a magánoktatás fokozatos felszámolása... |
|
|
A tankerületi főigazgató hatáskörébe utaltak eddig abszolút „ellenőrizetlen” területeket, mint a zeneiskolák és zenetanfolyamok szervezett igazgatása és felügyelete. Eddig ezt a jelentős részben magánszférában zajló oktatást a művészetpolitika eszközeivel és módszereivel indirekten irányították. És a közigazgatás gyakorolta a törvényességi kontrollt) Az új rendelkezés a többi iskolához hasonló módon közvetlen ellenőrzés alá vonja a zeneoktatást is. (K 592 607.cs) |
Hóman Bálint - igaz már csak második miniszteri ciklusában (1938-1942), amikor már nem Gömbös személyes barátjaként, hanem egy nagy jobboldali tömörülés vezéreként tér vissza a kormányzásba - a parlamentben elvileg is kimondta, hogy a magán illetve társulati iskolák fenntartásával nem ért egyet, további magániskolákat nem fog engedélyezni. (KN 1939/2/665.p.) |
|
|
A magániskolákkal szemben a nyomás tipikus lehetősége volt, hogy a PM l936. november 30-i rendelete szerint egy magántanintézet csak akkor forgalmiadó-men- tes, ha a tankerületi főigazgató igazolja közérdekűségét és nyilvánosságát. A közérdek alatt a BM szerint az értendő hogy az illető községben, városban azonos típusú tanintézet nincs. (PML TF128/1936) |
A pedagógiailag alternativ iskolák és a tanügyigazgatás |