E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 561. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben

A Magyar Paedagogiai Társaság elnökeként, pesti egyetemi pedagógiaprofesz- szorként ismert Fináczy esetében is megállapíthatjuk, nincs teljes elzárkózás a gyermektanulmányozástól.        

Híres intézmény volt továbbá Nemesné Müller Márta 1915-1943-ig fennálló intézete, a „Családi Iskola”. Ide elemista korú fiúk és lányok jártak. (Nemesné korábban már Brüsszelben is alapított intézetet, erős beágyazottságát a nemzetközi mozgalomba mutatja, hogy 1925-ben a mozgalom világtanácsának tagja lett. A mozgalom magyar lapja „A Jövő Útjain” címmel 1926-tól jelent meg Nemesné és        

Önálló kutatások nélkül, pusztán utalnánk néhány reformpedagógiai hátterű magyar alternatív iskola - és a magyar állami oktatáspolitika közötti kapcsolatokra. (Megint csak a pedagógiai tartalom bemutatása nélkül.)        

58

E körbe tartozik a Domokos Lászlóné vezetésével 1914-1949 között működő „Új iskola”. Az eredetileg eleminek indult iskola fokozatosan polgárivá s 1929- től leánylíceummá végül leánygimnáziummá nőtte ki magát. Szakmaiságát a Nagy Lászlóhoz fűződő tanítvány-viszony determinálta. Politikai hátterét jellemzi, hogy Domokosné a gyermektanulmányi mozgalom lelkes híve volt, férje ekkor - a tízes években - kapcsolatban állt Jásziékkal. (Ez az úr a háború után azonban az egyik legaktívabb jobboldali szervezetnek, a Baross-szövetségnek lett vezető tisztviselője, s szellemi pályáját a két háború között irredenta röplapok és spiritizmus jellemzik). Domokosné - polgári iskolai képesítésével - maga nem igazgathatta a leánygimnáziumot, így annak élére Halász László került. Egyértelműen ellenzéki intézménynek - külön kutatások nélkül - ekkor sem tekinthetjük, minthogy Halász közben a budapesti tankerületi főigazgatóságon szolgált, ahol 1944-ben (!) főigazgató-helyettes is lett. Ugyanakkor a korabeli pedagógia egyik egyetemi csoportjával is kapcsolatot tartott: az iskolában Imre Sándor műegyetemi pedagógiaprofesszor javaslatára Baranyai Erzsébet - angolszász orientációjú neveléslélektan-szakember        

-     az egykor Ady környezetéhez tartozó) Baloghy Mária szerkesztésében. „A Családi Iskola a „szokásos” nevelés-oktatás keretei között igyekezett megvalósítani a gyermektanulmány elveit, az „új nevelés” módszereit.” - írja Németh András neveléstörténeti

-     vezetésével Neveléslélektani Kutató Állomás jött létre.        

Egy másik pedagógiai csoport (a Szegedi Egyetem Pedagógiailélektani Intézete) kísérleti iskolájaként működött a kor talán legnevesebb vidéki reformiskolája. Dolch Erzsébet polgári iskolai tanítónői végzettségét nyugat-európai tanulmányokkal egészítette ki, majd 1936-tól Kerti Iskola néven vezetett reformiskolát Újszegeden. (Gulyás 1944:35)        

A Domokosné-féle leánylíceum társadalmi összetétele radikálisan különbözött a leányiskolákétól. Néhány konkrétan megvizsgált 30-as évekbeli első évfolyam kifejezetten elit összetételt jelez, 9% banktisztviselő, 7% ügyvéd, ugyanannyi magas rangú katonatiszt, hasonló számú vállalatigazgató, 2-2% orvos, egyetemi tanár, földbirtokos biztosítottak tandíjfedezetet a 3% árva, s mintegy 1% vidéki, szegény családból származó lány tandíjmentes oktatására, s emellett az egész iskola meglehetősen költséges működtetésére.        

Az óvónőképzés környékén is felbukkant a reformpedagógia. Az 1930-as évektől a budapesti Állami Óvónőképzőben továbbképző tanfolyam szervezését tették Bélaváry-Burchard Erzsébet számára lehetővé, gyakorlati bemutatásokat vezetett óvónőknek, tanítóknak, szülőknek, tanulóknak. Bélaváry-Burchard tanítóképzős végzettségű volt - egyébként egy GYOSZ érdekkörhöz tartozó (vélhetően liberális), magas rangú, tízes évekbeli BM tisztviselő lánya - „a nemzetközi mozgalomból érkezett”: Bécs egyik külvárosi iskolájában, majd Hollandiában Montessori elvei alapján működő iskolákban tanított. 1926-ban hazatért, s óvodával egybekapcsolt magániskolát nyitott.