E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 636. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A matematika kapcsán bekövetkezett változásoknak is egyik alapeleme a mértani rajz előretörése. A tanáregyesület taneszköz-kiállításán a szabadkézi és mértani rajztanításra vonatkozó eredeti vagy mértani rajzminták, fali minták és plasztikai gipszminták stb. is szerepeltek, valamint rajzszerek, és rajzeszközök is - melyet az 1874-es felhívás még indokoltnak tartott német nevével megmagyarázni: Reisseu- ge. (Magyar Tanügy 1874:136) A matematikatanítás - mind a gimnáziumi, mind a reáliskolai - elsősorban a mértani rajz révén került kapcsolatba a külvilággal. A felsőkereskedelmi és polgári iskolákban pedig a kereskedelmi számtan legkülönbözőbb elemei és praktikus eszközei jelentik a fordulatot.	68
	Minthogy az ókortudomány és ókortörténet szorosan kapcsolódott az oktatáspolitika legjelentősebb belső konfliktusához, a klasszikus nyelvek iskolai tanításához, nagy jelentőségű volt, hogy a latintanításhoz is segédeszközök, térképekmakettek jelentek meg. (Megjegyzendő egyébként, hogy a latintanítással és görögtanítással kapcsolatos nagy küzdelmet - miszerint elsősorban „grammatizálásról”, vagy az „antik szellem” és társadalmak története tanulmányozásáról van szó - önmagában is befolyásolta, hogy kormányzati nyomásra nagyszámban jelentek meg az antikvitást bemutató képek, térképek, modellek az iskolában - melyeknek használata nyilván az utóbbi álláspontot segítette.)	A taneszköz mint nyelvi jelenség
	A különféle iskolai tárgyak segédeszközeihez tartozó oktatástörténeti jelenségek közül talán legismertebbek azok a konfliktusok, melyek a történelemtanítás segédeszközeivel kapcsolatosak, s minthogy gyakorlatilag a magyar történelem minden évszázadához kötődött egy vagy több olyan ideológiai kérdés, mely térképen is kifejezhető volt, a történelemtérképek ideális nyersanyagul szolgálnak a taneszközök ideológiaformáló-ideológiatükröző szerepéről szóló majdani kutatásnak.	Természetesen minden taneszköznek van nyelve. Ennek az esetek egy részében csak technikai jelentősége van - pl. valamely műszaki berendezésre az van ráírva, hogy „Wien”-ben és nem Bécsben gyártották. Amennyiben azonban a taneszköz olyan szövegeket tartalmaz, amit a tanulóknak olvasgatniuk kell, akkor a külföldi taneszköz engedélyezése nyelvpolitikai kérdéssé válik. (Később, a hangosfilmek korában, a magyar szöveges film is nyelvpolitikai ügy, hiszen egy nyelvi standardot, illetve kívánatosnak minősített hanghordozást, hangszínt, beszédmódot, beszédtempót közvetít.)
	Természetesen a történeti térképek a történettudomány olyan belső „szakmai” kérdéseiben is állást foglaltak, hogy mi számít fontos és hiteles információnak és mi nem, vagy hogy a kora középkorban lehet-e ugyanolyan módon éles vonallal határokat kijelölni, ahogyan az újkorban, hogy a közös uralkodó alá kerülő, de önállóságát megőrzött államokat külön államként kell-e tekinteni stb. E szakmai konfliktusok hátterében természetesen történelemszemléleti konfliktusok állnak, melyek objektíve politikai és ideológiai természetűek. Különösen akkor, ha egyetlen térképszerző különböző megoldásokat követ: a 14. századi Magyarországot és Lengyelországot - minthogy alkalmas Nagy Lajos birodalmának hirdetésére - egy országnak, míg a 18. századi Habsburg birodalmat két országnak ábrázolja.) (MP 1892:335, Varga 1893, MP 1894:279, 1902:209, 1907:497, 1910:333-337, Marót 1913, MP 1914:321, 1917:129, 1923, 1936:101)	Természetesen különböző értelemben politikai kérdés a német és a más nyelvű taneszközök használata. A német taneszközök - az ausztriai és németországi taneszköz-ipar rendkívüli fejlettsége következtében - nagy népszerűségnek örvendtek a magyar iskolák szaktanárai körében.
	Természetesen minden tantárgy kapcsán nagyszámban jelentek meg olyan eszközök, melyeket csak szélesebb értelemben sorolhatunk a taneszközök közé: pl. tanári segédkönyvek, útmutatók - de ezekre e tanulmányunkban nem térünk ki.	A magyar oktatás magyar nyelvűvé változtatása azonban - a Bach és Schmerling korszak elmúltával - a legfontosabb politikai célok egyikévé vált, s minthogy az oktatásügy - különösen az 1870-es évektől - az oktatáspolitika nemzeti önállósága dacára végső soron „birodalomkompatibilisen” fejlődött, a VKM számára egyre inkább fontossá vált, hogy legalább a német nyelvtől való elhatárolódás szimbolikus gesztusát felajánlhassa a 1848-as érzelműeknek.