E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 691. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a tanügyigazgatás nemcsak a példa erejével segíti az egész magyar államigazgatást, és állami ellenőrzése alá von eddig nem ellenőrzött gazdasági szférákat is. (A magyar ipar 1941:50, A mai magyar köz- igazgatás:606, HBML tank. főig. iratai, 2.cs. OL K 592 653.cs. HK 1936, 232.p. Új Idők Lexikona:2805, HK 1938:151., OL K 592 654.cs. OL K 592 660.cs. HK 1937:51-53, 128-129, 265, 259, 207, 215-217, 168-169, 229-230, PML tank. főig. eln. Iratai 606/1937, 46/1936)	Az 1868:38. törvénycikk előírta az elemi iskolában használandó minimális taneszközkészletet, amely a földgömbre, Magyarország falitérképére, a természetrajzi falitáblára, a természetrajzi és mértani modellgyűjteményre, valamint Magyarország „tanulói kis térképé”-re terjedt ki.
	A taneszközök fő típusainak oktatáspolitikai funkciói	Ezen oktatáskorszerűsítési lépés biztosítására a kormányzat nem a fenntartókra történő tanügy-igazgatási nyomás olcsóbb, de lassabb és bizonytalan eszközét választotta, hanem a költségvetési beavatkozást: 1870-ben a VKM 200 000 aranyforint értékben 4750 népiskolának alapfelszerelést biztosít. (Hogy az összeg nagyságrendjét érzékeljük: az összeg 25%-kal több mint az MTA egyéves költségvetése, és csak három és félszer volt kevesebb, mint a pesti egyetem teljes költségvetése ill. a budapesti teljes rendes elemi iskolai költségvetés, és huszonötször annyi volt, mint Budapest egyéves tanszerköltségvetése.)
	II József papíron maradt, de elvileg számontartott rendeleteinek egyike a természetrajzi gyűjtemények alapítását rendelte el, valójában azonban csak az Entwurf kötelezi az intézeteket tanszergyűjtemények alapítására. 1896 tájt a középiskolai tanszergyűjteményekben - nyilván minden egyes tárgyat külön véve - 2 millió tanszert, a tanári könyvtárakban 1,5 millió könyvet találunk. (Fináczy 1896:167)	Nemcsak a tanárok, de a tanítók is országos és helyi gyűléseiken taneszköz-kiállításokat szerveztek már a hatvanas évektől fogva, gyakorlatilag éves gyakorisággal.
	A taneszközökkel kapcsolatos első polgári intézkedések az elemi iskolázásra terjedtek ki és részét képezték annak az oktatáspolitikai törekvésnek, mely a zömében felekezeti tulajdonú és jórészben az alfabetizációra, hittanoktatásra és erkölcsnemesítésre koncentráló iskolákból alapszintű, de ismeret-, illetve pozitív tudáselvű intézeteket kívánt formálni.	Az 1873-iki bécsi világkiállítás alkalmával az egyes államok oktatásügyi kormányai a kiállított tanszereket és taneszközöket kölcsönösen elcserélték. A Budapestre került külföldi gyűjteményekből - Gönczy Pál javaslatára - vetették meg az Országos Tanszermúzeum Alapját. A Mayer Miksa, majd Gyertyánffy István által vezetett intézmény engedélyezte illetve törölte a gyártók illetve feltalálók által oda benyújtott taneszközöket, s előkészítette a tantárgyak és iskolatípusok szerint specifikált taneszközjegyzékek kiadását. A tanszerek fejlesztését a cégek illetve a szerzők végezték, munkájukat a VKM pályázatok kiírásával támogatta. A megtervezett, illetve prototípusszinten előállított tanszereket a tanáregyesületek által szervezett kiállításokon a szaktanárok - gyakran az egyetemi erők bevonásával - megvizsgálták, megtekintették, szakmailag díjazták: ezután kezdődött a tulajdonképpeni engedélyeztetés.
	75	Politikai konfliktusok természetesen már ekkor is voltak, elsősorban külföldi, illetve pánszláv irányultságú hazai taneszközök használatából. A büntetőtörvénykönyv le is szögezte, hogy aki az államkormány által eltiltott taneszközt tancélra használ vagy használtat két hónapig terjedő elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő. Visszaesés esetén - ha két éven belül követték el a dolgot - a tanítói hivatal elvesztésére is ítélheti a bűnöst a bíróság. (1879. 40 tc. 38 par.)