E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 776. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Ipari (Ez csak munkaerőpiaci elhelyezkedést jelent) 0,2 1,6	Egyéb 1,4 1,8
	Kereskedelmi (ez részben akadémiai továbbtanulást, részben termelő foglalkozást jelent) 1,3 3,1	Még nem határozott 2,4 1,1
	Katonai (ez valószínűleg kifejezetten Ludovika Akadémiai továbbtanulást jelent) 5,6 5,8	MSÉ, 1900
	Alsóbb hivatalnoki (Ez csak munkaerőpiaci elhelyezkedést jelent) 9,6 15,1	tanulhasson, s nemcsak műegyetemen, illetve a reálbölcsész-szakokon. Persze a reáliskolai latin kilencvenes évekbeli bevezetésével kapcsolatban joggal mondhatjuk, hogy itt nem a munkaerőpiac, hanem a továbbtanulási jogosultság az, ami a szülői társadalomban a fakultatív latin iránti vágyat felkeltette. Csakhogy miután az 1924-es középiskolai törvénymódosítás a reáliskolai érettséginek továbbtanulási szempontból a gimnáziummal (ekkor: humángimnáziummal és reálgimnáziummal) egyenlő jogosítást biztosított, néhány éven belül a reáliskolákban ismét megjelent a fakultatív latin. Úgy tűnik tehát, hogy a latin nélküli középiskolázás az érettségikhez fűződő „egyenlő jogosítás” ellenére a társadalom számos csoportja részéről
	Művészeti (ez valószínűleg kifejezetten akadémiai továbbtanulást jelent) 1,3 1,3