E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 826. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Otthon maradt  150 3,52481 44,7	A nyolc középiskolai végzettségben nemcsak a reáliskola és a gimnázium egységességét jelenítették meg, ugyanazokkal az erőkkel szemben, akiket fentebb felsoroltunk, hanem a felsőkereskedelmi iskolai érettségi egyenlőségét is kimondták. A felsőkereskedelmi iskolának még annyi törvényes alapja sem volt, mint a polgári iskolának, a népoktatásból nőtt ki fokozatosan. (A felsőkereskedelmi, 1931) Ráadásul a felsőkereskedelmi iskola egy évvel rövidebb idejű volt, mint a felsőgimnázium. Így a felsőkereskedelmisek négy év polgári iskolai és három év kereskedelmi iskolai tanulmányok után egy évvel kevesebb tanulással juthattak érettségihez, mint a gimnazisták vagy reáliskolások. A parlamenti többség e gesztusa a kereskedelmi iskolát végképp kiemelte a különféle alsó fokú szakiskolák köréből, s anélkül, hogy az iskola bármely oktatási törvényben szerepelt volna, érettségit adó középiskolává tette. (Dengl 1925, Dengl 1934)
	Ismeretlen  597 14904 16,3	A kereskedelmi iskolai érettségi jelentőségét néhány számmal érzékeltethetjük:
	Összesen  4273 1005545 100	1890-      ben az érettségik 21, 1900-ban 28%-át tették felsőkereskedelmi iskolában. S minthogy a gimnazisták több mint négyötöde a reáliskolások több mint háromnegyede a felsőoktatásban folytatta a tanulmányait, a „középiskolát végzett” személyek nagyobbik része valójában felsőkereskedelmi iskolai érettségivel keresett állást a munkaerőpiacon. (MSÉ 1900)
	A NYOLC KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉG	Az „iparforgalmi szektor" szereplői az oktatáspolitikában
	A minősítési törvény a nyolc középiskolai végzettséghez rendelt további munkaerőpiaci előnyöket. Nyolc középiskolai végzettséget írt elő szinte minden - felsőoktatási végzettséghez nem kötött - közigazgatási tisztség betöltéséhez, melyek közül a legtömegesebb álláspiacot a falusi jegyzőség jelentett. (A konkrét állások betöltéséhez szakirányú tanfolyamokra és vizsgákra is szükség volt, de - ezek nem lévén szelektívek - az igazi kihívást a középiskolai érettségi jelentette)	A gazdaság szereplőit semmiképpen nem vehetjük „egy kalap alá.” szakoktatás-politikai, illetve az oktatás munkaerőpiaci összefüggéseit elemző tanulmány szempontjából sem. Ugyanis a mezőgazdasági igazgatás - legalábbis közvetlen államigazgatási érdekérvényesítés szempontjából mindig is erősebb volt, mint az ipari és kereskedelmi igazgatás. Az Agrárminisztérium tisztviselői a birtokos elit családneveit viselték, s az ebből is sejthető számos összefonódás és kapcsolati tőke rendkívüli befolyást jelentett: befolyást a kormány más tekintélyes minisztériumainak munkájára, befolyást a főrendiházra, befolyást a megyei főispánokra. Az ipart és kereskedelmet a kapitalista gazdaság fejlesztésének mélyen elkötelezett dualizmuskori kormányzat ugyan adókedvezményekkel, vámszabályokkal stb. támogatta, de ez sokkal kevésbé jelentett operatív államigazgatási összefonódást.