E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 886. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Az 1938-as rendezés, amely a mezőgazdasági középiskolát - azaz az új nevű régi intézetet - betagolta az iskolák sorába, a szakoktatási körök követeléseit teljesen kielégítette. Az így megszerzett érettségi ugyanis mindarra jogosítványt adott, amelyre az 1883: I. tc. értelmében a gimnáziumi érettségi, továbbá továbbtanulási lehetőséget nyújtott az akadémiákon, a műegyetem agrárkarának mezőgazdasági osztályán. (Ugyanakkor e csoport szorgalmazása ellenére elzárta a magasabb presztízst biztosító állatorvosi osztályt.) Tanulhattak a közgazdasági és kereskedelmi osztályon, a szaktanárképzőben, a testnevelési főiskolán, sőt a polgári iskolai tanár-képzőben és a gazdasági szaktanítóképzőben is. A közszolgálati tanfolyamok éppúgy nyitva álltak előttük, mint a kereskedelmi iskolát végzettek előtt. (OL K 505 178. cs.)	Irodalomjegyzék
	Az 1938-as szakoktatási törvény jelentős változásokat hozott az iskola életében is: a magántanulás lehetőségét kizárta, a nyári gyakorlatokat, a gyakorlati vizsgát és a társelnöki tisztséget rendszeresítette, a két tárgyból megbukottakat is vizsgázni engedte, sőt a javító-érettségi vizsgálat megismétlését is lehetővé tette. Azaz olyan intézkedéseket hozott, amelyek egyfelől a szakkörök, másfelől a tanügyigazgatás érdekeit is kielégítették, és végső soron mindenkit arra ösztönöztek, hogy ezt az iskolatípust, és ne a gimnáziumot válasszák (Loczka: 1944:44). Mindennek következtében ismét lehetővé kellett tenni egy idegen nyelv tanítását. Elmélyítették a nemzeti szellemű oktatást, a szaktárgyakat viszont még gyakorlatiasabb irányba terelték.	A felsőkereskedelmi 1931. A felsőkereskedelmi iskolai igazgatók 4. értekezletének jegyzőkönyve. Budapest, 1931, Révai Nyomda.
	A VKM-beli szakoktatás-politikusok célkitűzéseiket igen határozottan fogalmazták meg: „Eddig az élet alakította szakoktatásunk fejlődését, a jövőben - úgy hisszük - elérkezett az ideje, hogy az iskolapolitika a szakoktatáson keresztül be- le-nyúljon az élet folyásába. Gazdasági lehetőségeink fokozottabb kiaknázását egyénileg művelt, a nagybirtokosok és a kisgazdák közé ékelődő gazdasági középosztály kialakulásától kell remélnünk... Ennek az osztálynak kell megfognia a magyar földmíves kezét, hogy a nemzeti élet közösségébe bevezesse és eloszlassa a múltban gyökerező bizalmatlanságát az úri osztállyal szemben.” (Loczka 1944:49)	A felsőmezőgazdasági 1924. A felső-mezőgazdasági iskolák szervezete és rendtartása. OKT-javaslat. Budapest, 1924, OPKM. Kézirat.
	95	A m. kir. Állami Munkaerőhivatal. A m. kir. Állami Munkaerőhivatal évi jelentése, 1927, 1929. Budapest, 1927, 1929.
	Megállapíthatjuk tehát, hogy az agrárius körök érdeke az élet adta szükségletekre való hivatkozás érvrendszere. A mezőgazdasági többlettermelés, esetleg az intenzívebb termelés országosnak és általánosnak kikiáltott érdeke sohasem elegendők ahhoz, hogy a szakoktatás-politikában áttörést hozzanak. Az áttörést - azaz a különféle mezőgazdasági iskolatípusok létrejöttét -, a szférába áramló pénz megtöbbszöröződését - mindig is a köztisztviselői típusú érvelések, a bürokratikus és totalitarizációs érdekek kényszerítették ki.	A Magyar Gyáriparosok. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének évi jelentése.