|
E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 1076. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben |
113 |
- földbirtokosok éppúgy, mint ügyvédek. A Társulatban a tudósokkal részben átfedésben lévő, de az első pillanattól kezdve tőlük függetlenül is jelenlevő csoport a történelemtanároké. A közhiedelemmel ellentétben igen nagy részük nem végez |
|
A Magyar Történelmi Társulat az első pillanattól kezdve kétlényegű intézmény. |
- azaz az egyetemek és főiskolák személyzete. Ehhez a növekvő alcsoporthoz csatolhatjuk - a 40-es évektől - az akadémiai intézet alkalmazottait, a főállású tudományos kutatókat is. A történelemnépszerűsítés fokozatosan elkülönül a szaktud |
|
|
1. Egyfelől társadalmi szervezet, a „történelem iránt érdeklődő” emberek társadalmi szervezete. A történelem iránti „érdeklődést” természetesen többféle módon is objektiválhatjuk. A történelem iránti érdeklődésnek ez egy „intézményesült” formája, mert tagdíjfizetésben, idő- és munkabefektetésben, könyvbeszerzésben és utazási költségek bevállalásában nyilvánul meg. Ezt az érdeklődést motiválhatja a történetileg legitimált társadalmi csoportokhoz vagy intézményekhez való kötődés - azoknak a származási és kapcsolati tőkéknek (Bourdieu 1978) a hangsúlyozása és megélése, amit mindenekelőtt a történetiség jelent. Ezen - zömében nemesi hátterű - csoportok számára a történelem művelése, a történelmi tudat és történeti tudás erősödése közvetlen személyes „haszonnal” is jár. Legalább ilyen fontos motiváció azonban az asszimiláció: a nemzeti történeti intézményrendszerhez személyükben, családtörténetükben nem kötődő - nem nemesi származású, egy-két nemzedékkel korábban nem magyar állampolgárságú, nem magyar anyanyelvű családokból származó egyének törekvése ennek a hátránynak a kompenzálására. Közös motívum a nemzetállam történeti fenntarthatóságának és legitimálhatóságának hite. Ezért helyezi az 1879-es középiskolai tanterv a tanítás középpontjába a történelmet. (Kármán Mór) A befolyásos, vagy önmagukat befolyásosnak hinni, befolyásosnak láttatni kívánó társadalmi csoportok tehát tömegesen csatlakoznak a történelmi társulathoz. (Tagnévsor) Így a társulat szélesebb értelemben vett tagsága furcsa mód nem valamifajta specifikus érdeklődést tükröz, hanem az elithez tartozást fejezi ki. A „tagság” kiváló mérőeszköz, az elithez tartozás mutatója - de a tagság történetszociológiai elemzése a társulat és a professzió értékelése szempontjából nem kecsegtet elegendő eredménnyel. |
A történetszociológus tehát még akkor sincsen könnyű helyzetben, ha nem mint társadalmi szervezetet, hanem mint szakmai szervezetet akarja megragadni az MTT-t - e sokféle összetételben a Társulat szakmai tagsága semmiféle kontrollcsoporttal össze nem vethető. Ismerjük az MTT tagság szakmai részének életkori vagy felekezeti összetételét, de nem tudjuk összehasonlítani azt semmilyen kontrollnépesség- gel - legfeljebb az ország lakosságával. |
|
|
2. Másfelől a Társulat a „történelemmel hivatásszerűen foglalkozók” mindenkori testülete, ekképpen professzionális szervezet. A társulat azonban nem kamara, nem rendelkezik hatósági jogokkal, s a történelem művelése sincsen társasági tagsághoz kötve - mint ahogy szakirányú diplomához sem. A professziót a 19-20. században öt alapvető csoport alkotja. Történészen, történetírón elsősorban a szaktudósokat érti a köznyelv, de a Társulat folyóiratának, a Századoknak a szóhasználata is. A tudósok csoportjának kijelölésében elsősorban az ismertség, azaz a publikációk száma és szakmai reputációja igazította el a kortársakat és az utókort. A tudósok megélhetésükre nézve igen sokfélék lehettek |
Ha viszont nem a társulati névsorból, hanem a „történész” szó jelentéséből, a „történészek társadalmi csoportjából” indulunk ki, akkor a történetszociológus számára a vizsgált népesség három irányból is megragadható: |
|
|
114 |
a) „Történészek” mindazok, akik történelem szakos bölcsésztanári vagy bölcsészdoktori diplomával, a későbbiekben polgári iskolai, általános iskolai tanári diplomával rendelkeznek. |