|
E FILE EGY KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf A szöveg 1091. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben |
A bőséges historiográfiai szakirodalom - noha nem törekszik a vizsgált személyek tulajdonságainak standard leírására - a tanulmányíró, forráspublikáló történészekre nézvést releváns listát nyújt, a nem publikáló történészekről azonban természetesen nem szolgáltat adatokat. (Pók 1982, R. Várkonyi 1976, Erős 2000, Kriston 1991, Glatz 1990, 1980, Márkus 1963, Lederer 1969, Vardy 1976, Mályusz é.n, Hajnal 1993) |
Új lehetőség |
|
A tanárkutatások (Ferge 1978, Nagy M. 1994, Lukács 2003) gyakorlatilag mindegyike tartalmazott arra vonatkozó kérdést, hogy ki milyen szakos középiskolai vagy általános iskolai tanár, melyek alapján történelemtanári alminták is létrehozhatók, de, minthogy maximum pár ezres felvételekről van szó, a történelemtanárok igen kis létszámúak ezekben a felvételekben. S a régebbi tanárnemzedék összetételéről ennek az almintának is csak egy kis töredéke szól, tulajdonképpen statisztikai értelemben elenyésző elemszámú népesség. A népszámlálások és statisztikai felvételek, melyek alapján a tanárságról igen sok szociológiai adatot ismerünk (jóval többet, mint nyugat-európai kollégáink az ottani tanárságról), ugyanakkor nem tartalmazzák a szakos irányultság adatát. |
A két világháború közötti történész népességről ma elsősorban Karády Viktor hallgatói adatbázisaira támaszkodva tudunk képet nyerni. Karády mintegy két évtizede kezdett hozzá az 1875-1950 között végzett egyetemi/főiskolai népesség személysoros adatbázisainak összeállításához. A bölcsészhallgatók esetében Karády a vidéki bölcsészdiplomások adatait lehetőség szerint teljes körűen, a budapesti bölcsészdiplomások adatait pedig mintaévek kiválasztásával rögzítette. Karády részletesen, de nem szakmaspecifikusan elemezte az Eötvös kollégisták, majd a polgári iskolai tanárképzősök adatait (Karády, 1992, Karády-Valter, 1990), de az adatbázisok jelentős része még nem nyert feldolgozást. Néhány éve - Karády kutatásainak folytatásaképpen - az NKFP[9] és az OTKA támogatásával egy közös történeti elitkutatást indítottunk, melynek egyik fontos hozadéka Karády korábbi adatbázisainak lehetőség szerint teljes körűvé tétele volt. A bölcsészdiplomások adatbázisának gondozását, melyre további elemzéseim alapulnak, Biró Zsuzsanna Hanna végezte el. |
|
|
Lényegesen jobb a helyzet a hallgatói felvételekkel. Már az úgynevezett reprezentatív felvételek is használhatóbbak, mint a tanárvizsgálatok, hiszen míg a tanári minták néhány százas történész népessége 23-tól 65 évesig több korcsoport között oszlik meg, a hallgatói felmérések egy-egy generációról szólnak, s e tekintetben sokkal részletesebbek. Egészen egyedülálló lehetőséget nyújt Csákó Mihály 1998- as felmérése. (Csákó, 1998) Ez több mint 60 ezres esetszámával a teljes érettségizett és az adott tanévben felvett hallgatói népességre kiterjed, számos fontos szociológiai paraméterrel írván le a történelem szakos hallgatókat is. Természetesen nem tudjuk, hogy miben különböznek ezek a hallgatók azoktól, akiket nem elsőre, hanem másodikra/harmadikra vettek fel, nem tudjuk, hogy a hallgatók közül hányan változtattak szakot, illetve maradtak ki az egyetemről, s ha még feltételezzük is, hogy többségük történészdiplomát szerzett, nem tudjuk, hogy hányan vannak ma a pályán - akárhol is húzzuk meg ma a történészpálya széleit. |
A történészdiplomásokat - hallgatói adatbázisaink alapján - két csoportban ragadhatjuk meg: |
|
|
A tudományos szférában dolgozókról a legfontosabb empirikus vizsgálat a kandidátusi illetve magasabb fokozottal rendelkező tudósokra irányuló kutatás volt, melyet a KSH Bukodi Erzsébet vezetésével végzett el 1998-ban. (Angelusz-Bu- kodi-Falussy-Tardos 1999) Részletes szakspecifikus feldolgozás ebből még nem jelent meg, de az adatbázis egy ilyen elemzés elvégzéséhez rendelkezésre áll. E felvétellel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy igen sok kollégánk nem küldte vissza a kérdőíveket - a szaktudomány önmegismerési hajlandósága tehát nem túl magas. Ezek az adatok név nélkül és csak a késő Kádár korszak, illetve a rendszerváltás utáni idők vonatkozásában tájékoztatnak a történettudomány szereplőiről. Az 1950 előtt élt és működött történészekre nézve eddig semmilyen adatfelvétel nem történt. |
a) Az egyik csoportot az 1875 és 1920 között végzett történészdiplomások alkotják. Rájuk nézve 99%-os biztonsággal tehetünk kijelentéseket. Forrásaink elsősorban a diplomakönyvek voltak, vagyis adatokkal rendelkezünk a történészdiplomások vallási hovatartozásáról, születési helyéről, születési évéről, névjellegéből becsülhető etnikai hátteréről, ezzel a szakirányú diplomások fő szociológiai karaktere leírható. Egyébként a felsoroltak magyarázó - a dip- lomázási életkor, a diploma minősítése, a doktori fokozatszerzés ténye, mint kiválósági jelzések pedig magyarázandó változók. |
|
|
116 |
b) A másik csoport az 1920 és 1950 közötti történészdiplomásokból áll. Rájuk nézve 90%-os biztonsággal tehetünk kijelentéseket, mert néhány évre vonatkozóan a budapesti diplomakönyvek elvesztek. A Horthy-korszak esetében azonban össze tudjuk kapcsolni a diplomákat az anyakönyvekkel is, ami alaposabb elemzést tesz lehetővé úgy a rekrutáció, mint a tanulmányi út szempontjából, hiszen egyfelől a szülők foglalkozása és lakóhelye, másfelől a középiskola helye és az érettségizés időpontja, az egyetemkezdés időpontja, az esetleges szakváltoztatás is vizsgálhatóvá válik. Megjegyzendő, hogy az 1920-1950 közötti időszakra nézvést azoknak a történészhallgatóknak az adatai is megvannak, akik nem szereztek diplomát, csak beiratkoztak. Ez utóbbi tény két szempontból is jelentős: egyrészt más szakmákkal ellentétben a bölcsészkarra járók (de ott végül diplomát nem szerzők) között is neves értelmiségiek lehetnek (gondoljunk csak József Attila példájára), másrészt megragadható az 1945 után új tanulási lehetőségek között középiskolába beiratkozott fiatalemberek első nemzedéke is. Ők ugyanis 1949-ben már beira- toztak az egyetemre, így bekerültek a régi típusú, tehát pl. vallási adatokat is tartalmazó anyakönyvekbe. |