E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1121. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Elemi 10,7 9 1,19	Összesen 100 100
	Polgári 23,2 21,5 1,1	* A településváltozó továbbfejlesztésén folyamatosan dolgozunk, hiszen célszerűnek tűnik például a húszezernél nagyobb lakosságszámú öt községet a „város” kategóriánkhoz sorolni, ugyanakkor a „nagyvárosok” és „kisvárosok” kategóriákat tovább bontani. Lehetséges természetesen Magyarország 13 ezer települését további csoportokra osztani, leginkább a nagyközségeknek, illetve járásszékhely-községeknek a kisebb községektől való elkülönítése, a nagyobb ipartelepekkel, vasútállomással rendelkező községek elkülönítése látszik hasznosnak. Lásd: http://oktatas.uni.hu/fontosabbtelepulesek.htm
	Középiskola 30,3 28,7 1,04	** A táblázatokban időnként kerekített számokat közlünk, de a reprezentációt mindig a pontos százalékszámok aránya alapján számoltuk ki. Ezért fordulhat elő, hogy például mindkét oszlopban 2,1%-os érték látható, a reprezentáció mégsem 1, hanem 1,04, mert a százalékszámok a 2,14% és a 2,06% kerekítése révén jöttek létre. Azt mondhatjuk, hogyha legalább az egyik szám 1,0% vagy e fölött van, akkor az 1,08-szoros, illetve a 0,92-szeres reprezentáció (1,044/0,966, illetve 0,966/1,044) már valódi eltérést jelent. Ismeretes, hogy a „% számok hányadosa” problematikus mutató, hiszen kis számoknál kicsiny különbség is nagynak, nagy százalékszámoknál ugyanakkora különbség elhanyagolhatónak tűnik. Ugyanakkor a százalékszámok közötti egyszerű különbségek nem elég kifejezőek. Minderről lásd módszertani cikkemet, Új Pedagógiai Szemle, 2008/3.
	Diploma 26,2 30,2 0,87	119
	Doktor 9,6 10,7 0,9	Hasonlóképpen elmondhatjuk, hogy a bölcsészek és történészek között egyaránt erősen felülreprezentáltak a budapesti és nagyvárosi születésűek. A 'nagyváros' és 'kisváros' fogalmak kialakítása azért tűnt célszerűnek, mert ha egyszerűen a jogi kategóriákat követnénk, akkor a törvényhatósági jogú városok kategóriája révén az ipari forradalom során jelentéktelenné vált, csekély lakosságúnak megmaradt középkori városok is bekerülnének a „jelentősebb városok” kategóriájába, viszont - ha a törvényhatósági jogú városok 1900-as listáját használnánk - kimaradna például a már akkor igen jelentősen iparosodott és urbanizált Miskolc. A „nagyvárosok” kategóriába tizenkilenc települést soroltunk, azokat, ahol 1900-ban harmincezernél több lakos élt. Jelentős részük természetesen a Horthy-korszakban már nem Magyarországon lévő területen feküdt. A „városok” kategóriába közel százötven települést soroltunk, köztük az 1900-ban még harmincezer alatt maradó, de 1930-ban már a nagyvárosok többségét leköröző Győrt, s néhány, a későbbi Budapesthez csatlakozó - s 1930-ra szintén inkább a nagyvárosok közé kívánkozó - elővárost.5 A budapestiség a történészdiplomásokra kifejezetten kevésbé jellemző, mint a bölcsészekre általában, sőt itt a bölcsészekhez képest nagyobb arányban találunk falvakból érkezetteket. A nagyvárosok és kisvárosok vonatkozásában nincsen lényeges eltérés.