E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1281. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	III.3.       KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS	A MIA1 felmérés kérdezettjeinek viszonylag nagy létszámú érettségizett csoportja beszámolói alapján, az előző felmérésből megismert, „kevéssé iskolázott és munkásszülők” csoportot differenciálhatjuk. Megragadhatjuk azokat, akiknek intellektuális potenciálja, családi ambíciója - az adott történelmi körülmények között - legalább egylépcsős mobilitásra késztette gyermekeiket.
	Az oktatás-történet-szociológus különösen gazdag eszköztárral rendelkezik az utolsó 50-70 év oktatástörténetének elemzésekor. A kutatás pillanatában még élő nemzedékek tagjaiból képzett reprezentatív minta tagjai lekérdezhetők úgy iskolázási életútjukról, mint gyermekkori, fiatalkori megfigyeléseikről az iskola, az egyetem világát illetően - de arra is megkérhetjük őket, hogy a neveléstörténeti megismerés előtt legzártabb szféra a családi nevelés kérdéseiről szóljanak. A példánkban bemutatott kutatás során a megkérdezettek az ötvenes évek budapesti világnézeti nevelésének helyzetét idézték fel.	Ugyanezen a módon kísérletet tehetünk a munkásoknál/iskolázatlanoknál kisebb szülőcsoportok (pl. a középrétegek) differenciálására: megkülönböztetve azokat, akik „legalábbis szinten maradtak”, s azokat, akiket az 1949-s rendszerváltás any- nyira megviselt, hogy gyerekeik nemcsak átmenetileg[17], de tartósan kikerültek a középrétegből.
	A gyermekkori vallásos nevelés megismerése céljából a 90-es évek eleje óta a Mó- nus Illés Alapítvánnyal együttműködve, két felmérést is végeztünk. Az egyik felmérés során az 1940 és 1950 között született, jelenleg Budapesten élő személyek köréből vett - véletlen (iskolázottság és nem szerint reprezentatívra korrigált) - mintát kérdeztünk a gyermekkorukban őket ért világnézeti nevelésről. (MIA1) A másik felmérés során a jelenleg doktori fokozattal rendelkező budapestiek és pest-megyeiek körében - hasonló korcsoportnál - végeztünk hasonló felmérést. (MIA2) 15 Mindkét felmérésben a következő kérdések utaltak a világnézeti nevelésre: Bejegyezték-e a kérdezettet?, A kérdezett apja/anyja milyen gyakorisággal járt templomba? Járatták-e a kérdezettet iskolai illetve templomi hittanra, gyermekmisére/ istentiszteletre? Mai megítélése szerint vallásosan nevelték-e?	130
	129	A MIA1 felmérés kérdezettjeinek szerény létszámú diplomázott csoportja beszámolói alapján, az előző felmérésből megismert „kevéssé iskolázott és munkás” csoportot is, meg alsó-középrétegbeli csoportot tovább differenciálhatjuk. Megragadhatjuk azokat, akiknek intellektuális potenciálja, családi ambíciója - az adott történelmi körülmények között - még arra is elég volt, hogy az új értelmiségi tömegszakmákba - tanító, mérnök stb. - besegítsék gyermekeiket.
	A MIA1 felmérés visszaemlékezői a budapesti „átlagról” adhatnak elfogadható képet. Ugyanis ha a jelenlegi véletlen mintából leválogatjuk azokat, akik gyermekkorukat Budapesten töltötték, több száz adathoz jutunk a korabeli budapesti szülőkorú népességről, a korabeli vallásos nevelésről. A vizsgált nemzedék neveltetése felől nézve a dolog még „reprezentatív” is. Ha arról akarnánk kijelentést tenni, hogy a korabeli középnemzedékhez tartozó budapesti munkások menyire nevelték vallásosan gyerekeiket, akkor némi súlyozással juthatunk reprezentatív számokhoz.[15] [16]	További differenciálási lehetőség, hogy ezeket a foglalkozási-iskolázottsági szülő csoportokat gyermekük későbbi karrierjétől függetlenül is ellátjuk egy bizonyos mobilitási potenciállal, mobilitási potenciálként definiálva az apa (a megkérdezett felől nézve: nagyapa) foglalkozási/iskolázottsági csoportjához képesti elmozdulást, illetve párválasztást - a megkérdezett felől nézve az apa és anya iskolázottsági/fog- lalkozási státusza, származása, vélhető hozott vagyona közötti különbség nagyságrendjét.