E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1316. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	Mindössze 584 100	Történt ez annak ellenére, hogy Budapesten megjelent a vidékről frissen betelepedettek rétege.
	(MIA1)	Vizsgáljuk meg tehát, hogy az egyes szülő-csoportok[21] milyen mértékben járnak templomba.
		ISKOLÁZOTTSÁG
	134	Elsőként az iskolázottsági tengely és a templomba járási gyakoriság összefüggését vizsgáljuk.
	A főváros szülőnépességében tehát domináltak a templomba sosem járók, akik a népesség több mint harmadát tették ki, ezzel szemben a másik végponton az egyhá- ziasak, a megfigyeltek alig tizedét tették ki. Ez azt jelenti, hogy a Horthy-korszak- belihez képest[20] az évi templomba járó csoportból mintegy 5% a templomba sosem járók közé „csoportosult át”, az egyházias blokk pedig mintegy felét elveszítette, s elsősorban az ünnepi templomba járók csoportja növekedett meg. Ez az intézményes vallásosság, illetve a vallásosság, mint konvenció visszaszorulását jelzi. (A templomba sosem járás felvállalhatóbbá vált, s a heti templomba járás erősen normatív viselkedése ünnepnapivá alakult.)	A nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, akik a mintánkban a szülőtársadalom egyötödét jelentették, és a nyolc általánost/négy polgárit végzettek, akik mintegy 17%-ot, egyaránt 54-55%-ban nem jártak templomba. Ez az arány az évente legfeljebb egyszer járókkal együtt egyaránt mintegy 60%-ra nő.