E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1326. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A társadalomnak az a negyede, akikre gyermekiek úgy emlékeztek, mintha szakmunkásképzőt végeztek volna - noha ez nyilvánvalóan lehetetlen, hiszen szakmunkásképző akkor még nem működött, de a csoport azért megragadható, a tanonciskolákat elvégzett képzett munkásokról van szó - ennél még szekularizáltabbak. Igaz ugyan, hogy csak 47%-ukról mondható, hogy sosem járt templomba, de ez az évente egyszer járókkal együtt hetven százalékra nő. (Az ipari középiskolát végzetteknek - akik kevesen voltak - kb. a fele volt szekularizált.) (MIA1) Bizton elmondhatjuk tehát, hogy a szakmunkásság relatíve erős szekularizáltsága nem csak arra az időszakra - azaz az 1970-es évek és napjaink közötti időszakra - jellemző, amikor ezt a vallásszociológusok mérni tudják, hanem lényegesen korábbi fejlemény. Mi több, azt is elmondhatjuk, hogy nem a szocialista nagyipari közegben folyó ideológiai befolyásolás tette őket szekularizálttá.	Mindenesetre tény, hogy az egyház tanításainak (katolikus esetben) valóban megfelelő heti templomba járás - az egyetemet végzettek kevesebb, mint harmadát, az ennél kevésbé iskolázott - de még a régi rendszer úri rétegének számító réteg alig egyhetedét jellemzi. A társadalom alján, ahol pedig az erősen iskolázatlan csoportoknak közvetlen okuk nem nagyon lehetett a pártállam elvárásainak való megfelelésre, a férfiak alig huszada volt egyházias. (MIA1)
	Éles fordulatot a gimnáziumot végzetteknél érzékelhetünk. E csoportba a szülőnépesség tizede tartozik. Itt mind a sosem járó, mind az évente egyszer járó csoportban az apák 14-15%-át találjuk. A főiskolát végzettek csoportja ennél csak némileg szekularizáltabb, 16-17%-kal a két csoportban. Az egyetemet végzetteknél a szekularizáció mintha lényegesen magasabb lenne: 28-29%-uk található a két szekularizált csoportban. (MIA1)	Annak ellenére így volt ez, hogy ezt a bizonyos alsó csoportot jelentős részben nyilván azok képezték, akik vidékről jöttek fel.
	135	2. táblázat. Az apa iskolai végzettsége és templomba járási gyakorisága
	Ha pusztán ezeket az adatokat látjuk, azt mondhatjuk, hogy az alsóbb iskolázottsági csoportok közül Budapest hagyományos szekularizált csoportja a szakmunkásság és az új rendszer elitje az értelmiség egyetemet végzett csoportjai mutattak olyan erős szekuláris nevelő példát gyermekeiknek, hogy a középkorú férfiak nem járnak templomba.	0 soha 1 évente 2 évente néhányszor3 havonta néhányszor 4 hetente Össze N=
	Azt mondhatjuk ugyanakkor, hogy a társadalomnak mind az alsó, mind a felső iskolázottsági csoportjaiban jellemző, hogy azokban a csoportokban, melyeket erős szekularizáció jellemez, inkább előfordul az erőteljes vallásosság is, azaz a csoportok kétfelé húznak: kell tehát találnunk egy másik magyarázó összefüggést.	sen