E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1356. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	A beosztottak száma egy olyan rendszerben, ahol az nem szükségképpen függ össze sem az iskolai végzettséggel, se az anyagi helyzettel, önállóan is érdekes mutató. Az egyetlen beosztottal sem rendelkezők 42%-áról mondható el, hogy sosem járt templomba és 11,5%-áról, hogy évente. Azaz - és ezt figyelhetjük meg a közbülső kategóriákban is - a beosztottal nem rendelkezők, akik a társadalom 72%-át jelentették, némileg többen voltak még mindig a sosem járók között, mint a beosztottal rendelkezők. Ugyanakkor az évente egyszer járókkal összevonva a két csoport kb. egyenlő méretű.	Az apák életkora - előzetes hipotézis szerint - kétféle értelemben is érinthette templomba járási gyakoriságukat. Egyrészt azért, mert a fiatalabbak életüknek már nagyobb részét töltötték a társadalmi szekularizációt jelentő háború, s 1945 és 1948 között, ha nem is hivatalos, de legitim ateizmus hatása alatt, mint az idősebbek. Másrészt pedig azért, mert a kifejezetten időseknél az idősebb korban pszichológiai okoknál fogva általában előretörő vallásosság érezteti hatását, harmadrészt pedig azért, mert a vallásosság esetleges „eltitkolásának”, a szekuláris viselkedésnek az előnyeit potenciálisan hosszabban élvezhette (az életpálya egészére inkább kihatónak vélhette) egy fiatalabb, mint egy idősebb ember. Az adatokban persze ezeket a hatásokat csak úgy próbálhatjuk szétválasztani, hogy többféleképpen csoportosítjuk az apákat. (A hatásszétválasztás klasszikus matematikai módszerei itt bizonytalanok, mert két lineáris és egy diszkrét változót kell összevetni...) Anélkül, hogy a hosszú kísérletezgetések leírásával terhelnénk az olvasót, legyen elég itt az eredmény: akárhogyan csoportosítjuk az apák születési időpontját, azt találjuk, hogy minél később született az apa, annál nagyobb arányban emlékeznek rá úgy, hogy évente vagy sosem járt templomba, miközben a másik végponton a heti templomba járás valószínűségének csökkenése tapasztalható.
	A másik végponton a beosztottal rendelkezőket mind a heti, mind a havonta né- hányszori templomba járás inkább jellemzi, mint a beosztott nélkülieket.	Valószínűleg tehát az ötvenes évek előrehaladtával a korábbi templomba járók is egyre kevésbé látogatták a templomot, de az is igaz, hogy a fiatalabbak kevésbé, mint az idősebbek. (MIA)
	Ha a beosztottal rendelkezést önmagában társadalmihierarchia-tényezőnek tekintjük, azt mondhatnánk, hogy az ötvenes évek minden olyan eleme ellenére, mely a nem hívőségüket deklaráló embereket emelte vezető pozícióba a társadalom nagyobb tömegeinél ez mem érzékeltette hatását a hierarchiában.	A nyilvánvalóan csökkenő represszió ellenére az 1956 utáni időszakban megfigyelt apák látványosan szekularizáltabbak, vallásosságuk pedig kevésbé egyházias, mint a Rákosi-korszakban. Mi több, az idő előrehaladtával növekvő szekularizáció még akkor is érzékelhető, ha a fiatalabb illetve az idősebb apáknál külön is megvizsgáljuk az összefüggést.
	ÉLETKOR	11. táblázat. Milyen gyakran járt az apa templomba az ötvenes évek elején és végén
	138	0 soha 1 évente 2 évente néhányszor3 havonta néhányszor 4 hetente N =