E FILE EGY  KERESŐOPTIMALIZÁLÓ ELJÁRÁS EREDMÉNYE! Az idézet forrása: Nagy Péter Tibor : Oktatás -történet -szociológia / https://mek.oszk.hu/10900/10982/10982.pdf ill. a https://archive.org/download/nagypetertibor_gmail/oktatas_tortenet_szociologia.pdf  A szöveg 1406. és kilenc következő bekezdése szerepel a szövegben	141	142
	A proletariátuson belül a katolikusok szekularizáltabbak. A református munkások kevesebb mint negyede, a katolikus munkások fele tartozik a szekularizált tömbhöz. A vallásos oldalon pedig a templomba járó katolikusok elsöprő többsége ritkábban járt templomba, mint hetenként, a református munkásoknál viszont ez a jellemző (61%-ra kiterjedő) templomba járási forma. A reformátusok intenzívebb templomba járása nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy magasabb közöttük az első generációs budapestiek aránya. (A gyors iparosítás Kelet- Magyarország fal- vaiból szívott fel jelentős csoportokat, akik nemcsak paraszti családokból jöttek, de maguk is életük első évtizedeiben a parasztsághoz vagy az agrárproletariátushoz tartoztak.)	A nagyapák foglalkozása szerinti vallásossági sorrend a következő: a proletariátus két csoportja tekinthető nagyon vallásosnak. Az egyik, akiknek a szülei nem fizikai munkát végeztek, ők valószínűleg az 1945 előtti középrétegek azon gyermekei, akik - az új rendszer megkülönböztető politikája miatt vagy más okból - lesüllyedtek, azaz fizikai munka végzésére kényszerültek. Ennek ellenére ők megőrizték a vallásossággal kapcsolatos társadalmi szokásaikat. Valószínűleg ugyanilyen oka van, hogy az egyéb csoportba - vagyonukból élő stb. - tartozó apák ötvenes években munkássorban lévő fiai is a vallásos tömbhöz sorolhatóak. A paraszti háttérrel érkezők hasonlóképpen vallásosak. Náluk valamivel kevésbé, de még mindig közel háromnegyed részben vallásosak a mezőgazdasági munkások Budapestre költözött gyermekei. A hagyományos városi kistulajdonosok fiainak kétharmada vallásos.
	Az alacsony gyerekszámú - maximum egy-két gyerekes - családokban a szekularizáltak aránya számottevően magasabb. Valószínűleg ugyanerről a jelenségről - a vidéki hátterű illetve többedik generációs budapesti szakmunkásság különbözőségéről van szó ebben az esetben is.	Kevesebb mint egyharmada vallásos viszont a (legalább) második generációs munkásoknak. Hasonlóképpen alacsony a vallásosak aránya azoknak az apáknak körében, akiknek gyermekei nem tudják megmondani, hogy mivel foglalkozott apai nagyapjuk. Feltételezhetjük, hogy a családi hagyományban jobban él a nagyapa foglalkozására vonatkozó információ abban az esetben, ha a nagyszülőknek volt kis földje, önálló üzlete, hivatala, mintha különféle helyeken dolgozó alkalmi, vagy segédmunkás volt a nagyapa.
	A munkások egyes csoportjai közötti vallásosság-különbség legalapvetőbb és legjobban megragadható okaként különböző származásukat tekinthetjük.	A DIPLOMÁS SZÜLŐK
	Sajnos a fenti nézetek - az apa eredeti társadalmi csoportjáról - közvetlenül nem ellenőrizhetők, mert az adatbázis az apa foglalkozását hangsúlyozottan csak egyetlen időpontra, az interjúalany 10 éves kora időpontjára határozza meg. Ugyanakkor viszont vannak adataink a nagyapa foglalkozásáról.	A Mónus-adatbázis - a diplomás apák alacsony elemszáma miatt - nem alkalmas a felsőbb társadalmi-iskolázottsági csoporthoz tartozó apák elemzésére. A tanulmányunk elején leírt úgynevezett „Doktori adatbázis” azonban igen. (MIA2)