
CÍMLAP
Karády Viktor - Nagy Péter Tibor
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
KARÁDY VIKTOR
AZ ÉRTELMISÉG KIALAKULÁSÁNAK KEZDETEI MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZADBAN
Közelítések a fogalomhoz
Utalások az előtörténethez
A reformkortól a dualizmusig
Az értelmiségi kompetenciák társadalmi tőkésítése
Irodalom
KARÁDY VIKTOR
AZ ERDÉLYI DIÁKOK PEREGRINÁCIÓJA A KÉSEI DUALIZMUS IDEJÉN. (ESETTANULMÁNY A FELEKEZETI EGYENLŐTLENSÉGEKRŐL ÉS AZ ELITKÉPZÉSRŐL)
Felekezeti egyenlőtlenségek az értelmiségi szakmákban
Peregrinációs stratégiák
A külföldi tanulmányok választott szakirányai
Konklúziók
KARÁDY VIKTOR
A KOLOZSVÁRI EGYETEM ORVOSHALLGATÓINAK TÁRSADALMI KIVÁLASZTÁSA (1872-1918)
A kolozsvári orvosi kar benépesülése és a diákság felekezeti és nemzetiségi összetétele
A környezeti kiválasztás paradigmái: születési régió, lakhely, középiskola
Rétegszerkezet és társadalmi kiválasztás
KARÁDY VIKTOR
A HALLGATÓK PÁLYÁJÁNAK SZAKMAI JELLEMZŐI A KOLOZSVÁRI EGYETEM ORVOSI KARÁN (1872-1918)
A középiskolai felkészülés körülményei
Az érettségi kora mint az előképzettségi kitűnőség mércéje
Az egyetemi tanulmányok néhány jellemzője
Az ösztöndíjak vagy a támogatott tanulmányi mobilitás rendszere
KARÁDY VIKTOR
A DIPLOMÁS ÉRTELMISÉG 'NÉPI' REKRUTÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSA 1945 ELŐTT ÉS UTÁN
NAGY PÉTER TIBOR
AZ EGYETEMI DIPLOMÁSOK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN 1930-BAN ÉS 2000-BEN
I. Diplomások a társadalmi hierarchiában
Milyen munkakörre készít elő az egyetem?
Mennyiben determinál urbanizáltabb létre az egyetem?
Hogyan függ össze a poszt-humboldti arculat a nemi szerepekkel?
II. Az "igazán független" változók
Hogyan alakítja az egyes felekezeti csoportok arculatát az egyetem?
Hogyan alakítja át az első és második generációsság szempontjából az értelmiség arculatát az egyetem?
Irodalom
NAGY PÉTER TIBOR
A DIPLOMÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK BETÖLTÖTT FOGLALKOZÁSOK
A probléma
Státuszinkonzisztencia tíz és negyven évvel ezelőtt
Egy specifikusabb számítás
Életút vizsgálat - idősor nélkül
Továbbfejlesztési irányok
Irodalomjegyzék
NAGY PÉTER TIBOR
EGY ELITKUTATÁS REKRUTÁCIÓS DILEMMÁI
Elitkiválasztás alrendszerenként
Elitkiválasztás a tudáskánon bázisán - tankönyvek és kézikönyvek
Elitkiválasztás a tudáskánon bázisán - lexikonok és encyclopediák
A tényleges lexikonok, enciklopédiák
Az elitrekrutáció idősávja és térbeli kiterjedése
Irodalom
KARÁDY VIKTOR
A BÖLCSÉSZKAROK OKTATÓI ÉS AZ EGYETEMI PIAC SZERKEZETE A DUALISTA KORBAN (1867-1918)
NAGY PÉTER TIBOR
A FELSŐOKTATÁSI ELIT KUTATÁSA
I. Négy kutatási terv
II. A felsőoktatók, mint a felsőoktatáspolitikai tér szereplői
III. Elnevezések, címek, pozíciók és fokozatok rendszere
Irodalom
NAGY PÉTER TIBOR
A TUDOMÁNYOS FOKOZAT BIRTOKOSAI A KÁDÁR KORSZAKBAN
A kutatás kerete
A kandidátussá válók száma az időtengelyen
A kandidátusi fokozatszerzés nemi és származási egyenlőtlenségei
Irodalomjegyzék
Előszó
...
A kötet végig különbözőképp meghatározott értelmiségi csoportokat vesz
górcső alá a 19. századi kezdetektől, amikor - a reformkorban - magát a
fogalmat is bevezették a honi írástudó nyilvánosságba, egészen a jelenkorig.
Meggyőződésünk szerint ugyanis a társadalomtörténetírás és honi szociológia
kiterjedt gyakorlata, mely éles cezúrát von az 1949 előtt és után működő
szakértelmiség bemutatása közé nem minden esetben helyes: több tanulmányunk
kísérli meg a rendszerváltásokon átívelő értelmiségtörténet bemutatását.
A főbb vizsgált csoportok sorába tartoznak a kolozsvári magyar egyetem
medikusai a kettős monarchia korában, a bölcsész és természettudományi
karok tanári kara ugyanakkor, a diplomás népesség és a tudományos
fokozatott szerzettek a szocialista korban és azután, a lexikonok
névanyagában szereplő 'kanonizált' értelmiségi csúcselit vagy a külföldi
egyetemi peregrinációban résztvevő honi diákság.
A változatos elemzési szempontok felölelik a társadalmiszakmai, regionális,
felekezeti és etnikai kiválasztás mechanizmusait, az értelmiségi pályakép
alakulását, a szakválasztás logikáját különböző eredet vagy háttér tényezők
szerint, a diplomázás szintje és a foglalkozás közötti státusz-megfelelés
illetve 'inkonzisztencia' kérdéskörét. Valóságos vörös vonalként szövi át
ezeket a tanulmányokat a magyar társadalomnak az előző rendszerben részben
tabusított, részben csak 'kényes'-ként elkönyvelt s mint ilyen gyakran még
máig sem megfelelő tudományos objektivitás igényével tárgyalt kérdése, a
történelmileg kialakult s Európában egyedülálló vallási megosztottság
problémája, melyet itt is igyekeztünk fontosságának megfelelő súllyal
értelmezni.