Tétel adatlapja

CÍMLAP

Karády Viktor - Nagy Péter Tibor

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELŐSZÓ

KARÁDY VIKTOR
AZ ÉRTELMISÉG KIALAKULÁSÁNAK KEZDETEI MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZADBAN
Közelítések a fogalomhoz
Utalások az előtörténethez
A reformkortól a dualizmusig
Az értelmiségi kompetenciák társadalmi tőkésítése
Irodalom

KARÁDY VIKTOR
AZ ERDÉLYI DIÁKOK PEREGRINÁCIÓJA A KÉSEI DUALIZMUS IDEJÉN. (ESETTANULMÁNY A FELEKEZETI EGYENLŐTLENSÉGEKRŐL ÉS AZ ELITKÉPZÉSRŐL)
Felekezeti egyenlőtlenségek az értelmiségi szakmákban
Peregrinációs stratégiák
A külföldi tanulmányok választott szakirányai
Konklúziók

KARÁDY VIKTOR
A KOLOZSVÁRI EGYETEM ORVOSHALLGATÓINAK TÁRSADALMI KIVÁLASZTÁSA (1872-1918)
A kolozsvári orvosi kar benépesülése és a diákság felekezeti és nemzetiségi összetétele
A környezeti kiválasztás paradigmái: születési régió, lakhely, középiskola
Rétegszerkezet és társadalmi kiválasztás

KARÁDY VIKTOR
A HALLGATÓK PÁLYÁJÁNAK SZAKMAI JELLEMZŐI A KOLOZSVÁRI EGYETEM ORVOSI KARÁN (1872-1918)
A középiskolai felkészülés körülményei
Az érettségi kora mint az előképzettségi kitűnőség mércéje
Az egyetemi tanulmányok néhány jellemzője
Az ösztöndíjak vagy a támogatott tanulmányi mobilitás rendszere

KARÁDY VIKTOR
A DIPLOMÁS ÉRTELMISÉG 'NÉPI' REKRUTÁCIÓJÁNAK ALAKULÁSA 1945 ELŐTT ÉS UTÁN

NAGY PÉTER TIBOR
AZ EGYETEMI DIPLOMÁSOK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN 1930-BAN ÉS 2000-BEN
I. Diplomások a társadalmi hierarchiában
   Milyen munkakörre készít elő az egyetem?
   Mennyiben determinál urbanizáltabb létre az egyetem?
   Hogyan függ össze a poszt-humboldti arculat a nemi szerepekkel?
II. Az "igazán független" változók
   Hogyan alakítja az egyes felekezeti csoportok arculatát az egyetem?
   Hogyan alakítja át az első és második generációsság szempontjából az értelmiség arculatát az egyetem?
Irodalom

NAGY PÉTER TIBOR
A DIPLOMÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK BETÖLTÖTT FOGLALKOZÁSOK
A probléma
Státuszinkonzisztencia tíz és negyven évvel ezelőtt
Egy specifikusabb számítás
Életút vizsgálat - idősor nélkül
Továbbfejlesztési irányok
Irodalomjegyzék

NAGY PÉTER TIBOR
EGY ELITKUTATÁS REKRUTÁCIÓS DILEMMÁI
Elitkiválasztás alrendszerenként
Elitkiválasztás a tudáskánon bázisán - tankönyvek és kézikönyvek
Elitkiválasztás a tudáskánon bázisán - lexikonok és encyclopediák
A tényleges lexikonok, enciklopédiák
Az elitrekrutáció idősávja és térbeli kiterjedése
Irodalom

KARÁDY VIKTOR
A BÖLCSÉSZKAROK OKTATÓI ÉS AZ EGYETEMI PIAC SZERKEZETE A DUALISTA KORBAN (1867-1918)

NAGY PÉTER TIBOR
A FELSŐOKTATÁSI ELIT KUTATÁSA
I. Négy kutatási terv
II. A felsőoktatók, mint a felsőoktatáspolitikai tér szereplői
III. Elnevezések, címek, pozíciók és fokozatok rendszere
Irodalom

NAGY PÉTER TIBOR
A TUDOMÁNYOS FOKOZAT BIRTOKOSAI A KÁDÁR KORSZAKBAN
A kutatás kerete
A kandidátussá válók száma az időtengelyen
A kandidátusi fokozatszerzés nemi és származási egyenlőtlenségei
Irodalomjegyzék


Előszó

...

A kötet végig különbözőképp meghatározott értelmiségi csoportokat vesz górcső alá a 19. századi kezdetektől, amikor - a reformkorban - magát a fogalmat is bevezették a honi írástudó nyilvánosságba, egészen a jelenkorig. Meggyőződésünk szerint ugyanis a társadalomtörténetírás és honi szociológia kiterjedt gyakorlata, mely éles cezúrát von az 1949 előtt és után működő szakértelmiség bemutatása közé nem minden esetben helyes: több tanulmányunk kísérli meg a rendszerváltásokon átívelő értelmiségtörténet bemutatását. A főbb vizsgált csoportok sorába tartoznak a kolozsvári magyar egyetem medikusai a kettős monarchia korában, a bölcsész és természettudományi karok tanári kara ugyanakkor, a diplomás népesség és a tudományos fokozatott szerzettek a szocialista korban és azután, a lexikonok névanyagában szereplő 'kanonizált' értelmiségi csúcselit vagy a külföldi egyetemi peregrinációban résztvevő honi diákság.

A változatos elemzési szempontok felölelik a társadalmiszakmai, regionális, felekezeti és etnikai kiválasztás mechanizmusait, az értelmiségi pályakép alakulását, a szakválasztás logikáját különböző eredet vagy háttér tényezők szerint, a diplomázás szintje és a foglalkozás közötti státusz-megfelelés illetve 'inkonzisztencia' kérdéskörét. Valóságos vörös vonalként szövi át ezeket a tanulmányokat a magyar társadalomnak az előző rendszerben részben tabusított, részben csak 'kényes'-ként elkönyvelt s mint ilyen gyakran még máig sem megfelelő tudományos objektivitás igényével tárgyalt kérdése, a történelmileg kialakult s Európában egyedülálló vallási megosztottság problémája, melyet itt is igyekeztünk fontosságának megfelelő súllyal értelmezni.


  
×