Munkánk a Középeurópai Egyetem (CEU) Történelem tanszéke, az egykori Oktatáskutató Intézet és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont tevékenységébe illeszkedett bele. Köszönettel tartozunk a Microsoft Unlimited Potential-nak és a TEMKA alapítványnak is hathatós anyagi támogatásukért.

Másrészt azonban a szerzők nemrég zárták le egy nagyméretű nemzetközi kutatás empirikus részét, melynek tárgya hat közép-keleteurópai nagyrégió elitképzésének prozopográfiai vizsgálata volt : Multi-cultural elites, social crises and nation building in ethnically and denominationally mixed East European societies. The Carpathian Basin and the Baltics in comparison (cc. 1900-1950) - az Európai Tudományos Tanács (European Research Council) támogatásával. Ennek keretében megkísérelték – történelmileg valószínűleg úttörő módon – mind levéltári, mind nyomtatott forrásanyagok felhasználásával teljes körűen felmérni a pragmatikusan definiált ’induló’ értelmiséget a feudalizmus elhalását követő, de még a régi rendszerben lefolyó társadalmi modernizáció hosszú korszakában, mely megelőzte a kommunista hatalomátvétel 1948-49 felé lezáruló szakaszát. Ez a kutatás két balti államra (Lett- és Észtországra) és a teljes Kárpát-medencére terjedt ki formálisan az 1850 és 1950 közötti (a kutatásban érintett elitkategóriáknál változóan datálható) időszakban. Központi témája az értelmiség társadalmi kiválasztása, képzési pályája, kulturális, szakmai és etnikai megosztottsága, valamint alkotókészsége és nyilvános elismertsége (’hírneve’) összefüggéseinek tényszerű (számszerűsített) objektivációja volt.

Adatbázisaink esetszáma - együttesen - meghaladja az egymilliót. Természetesen a valóságban nem egymillió különböző személyről szólnak eredményeink: a kutatás egyik legfontosabb célja, hogy az egyes forrásokból (értesítőkből, anyakönyvekből, bibliográfiákból, nyilvántartásokból, szakmai listákból) külön-külön-fölvett eseteket személysorosan összekapcsoljuk, s így az iskolázott elit tagjainak (illetve jelentős részüknek) pályáját nyomon követhessük, középiskolai beiratkozásuk, érettségizésük, hazai és külföldi egyetemi beiratkozásuk, diplomázásuk, ill. felnőtt-kori pályájuk egyes pillanataiban, halálukkor, sőt számbavehessük objektiválható szellemi hagyatékukat (pl könyveiket) ill. rekonstruálhassuk utóéletüket (pl. bekerülésüket a lexikonok által reprezentált nemzeti panteonba.)

Diákjainkat, PhD hallgatóinkat és kollégáinkat is megkíséreltük egy-egy intézmény diáknépességének monografikus feldolgozására biztatni, azért is, hogy ezek későbbi összehasonlító adatelemzések alapjait teremtsék meg. Maár Tiborné a kaposvári középiskola társadalmi rekrutációjáról, Fekete Szabolcs a pécsi bölcsészkar diákságának kiválasztási mechanizmusairól írt doktori értekezést. Biró Zsuzsanna Hanna disszertációja a német tanári diplomásokról mint a bölcsésztársadalom sajátos alcsoportjáról védés előtt áll. Forrai Judit az orvosok területi és társadalmi szelekciójáról publikált statisztikai összeállítást a dualizmus korából. Ugyanebben a sorozatban jelent meg Biró Zsuzsanna Hanna és Nagy Péter Tibor tanulmánykötete a bölcsészekről. Karády Viktor és Lucian Nastasa az 1919 előtti kolozsvári orvosi kar diákságáról kiadott prozopográfiai kötete folytatásaként Biró-Karády-Nagy-Nastasa jelentetik meg a kolozsvári humán és reálbölcsész karok hallgatóinak teljeskörű prozopográfiáját. Erdélyi Mátyás szakdolgozata a sátoraljaújhelyi elemisták felekezet szerint differenciált iskolai mobilitásáról egy külön kötetbe illeszkedik bele, melyben városi iskolai piacok szerkezetéről közlünk esettanulmányokat. Magos Gergely a világháborúk között a budapesti orvosi karon diplomázó gyógyszerészekről írt szakdolgozatot.

Úgy gondoltuk, hogy ezeknek a képző intézmények és képzési ágak szerinti kutatási beszámolóknak sorozatban való megjelenése előtt, illetve egyesekével már párhuzamosan is érdemes azokból a részlegesebb tanulmányokból is egy közös csokrot összegyűjteni, melyek során kimunkáltuk a globális projekt témavilágát és módszertanát. Ezt bocsátjuk most az érdeklődő közönség elé, mégpedig a legszélesebb nyilvánosság előtt nyitott, interneten keresztül is elérhető formában.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!