Kiterjedt előzetes kutatásoknak köszönhetően az elmúlt években Nagy Péter Tiborral a magyar felsőoktatás végzettjeit vizsgáltuk a szocialista korszakot megelőző időszakokban, az 1870-es évekig visszamenőleg, archív felmérések alapján, valamint a Szögi László és munkatársai által elvégzett kiterjedt vizsgálatok alapján, amelyeket az 1918 előtt külföldön tanuló magyar diákokról készítettek. Szinte teljes körű adatbankkal rendelkezünk a dualista korszak idején a Kárpát-medencében született érettségi utáni továbbtanulókról. Ez tartalmazza az elektronikusan tárolt személyi adatok sorát mind a beiratkozott diákokról, mind a diplomásokról, úgyhogy a diákok tanulmányi helyei (ha nem is mindegyik), világosan azonosíthatók.[1] Az alábbi 2. táblázat az Erdélyben születettekre vonatkozó értékeket mutatja

Elemzésünket elkezdhetjük a 2. táblázat utolsó oszlopának (lakossági megoszlás) összehasonlításával az összes többi oszloppal (amely a diákok megoszlását mutatja meg), megadván ezáltal az erdélyi felekezeti csoportok reprezentáltságának trendjeit a német és magyar egyetemeken tanuló diákok között. Adatainkból egy nagyon ellentmondásos minta rajzolódik ki, amely részben nagyon jól hasonlítható a fenti eredményekhez, ami az „értelmiségiek” csoportján belül megfigyelhető reprezentáltsági hierarchiát illeti, részben viszont nagyon is különbözik ettől.

Az első megfigyelés ezzel kapcsolatban az erdélyiek általános megoszlására vonatkozik a különböző diáknépességekben. (a 2. táblázat utolsó sora szerint). Nem meglepetés, hogy az erdélyi diákok elsősorban Kolozsvárra tömörülnek és sokkal kevésbé Budapesten. Ellenben sokkal érdekesebb, hogy majdnem ugyanolyan ritkán fordultak elő a budapesti műegyetemen, mint a főváros klasszikus tudományegyetemén, jóllehet az előbbi egyedülálló intézmény volt, amely a királyságon belül gyakorlatilag (ha a sokkal kisebb s sajátosan szakosított Selmecbányai bánya-, kohó- és erdőmérnöki akadémiát leszámítjuk) más intézménnyel folytatott verseny nélkül toborzott diákokat az egész országból, kivéve Ausztriát és külföldet. A budapesti műegyetem alacsony látogatottsága erdélyiek által, Erdély viszonylag elmaradott iparosodásának, általános gazdasági fejletlenségének tulajdonítható, ami kisebb keresletet generált a mérnöki szakmák iránt, mint az ország más térségeiben. Ezzel szemben jól látható az erdélyiek hangsúlyos túlreprezentáltsága a külföldön tanulókhoz képest Bécsben és még inkább Németországban. Vagyis sajátos motivációk sarkalhatták az erdélyieket, hogy amikor amellett döntöttek, hogy ne születésük térségében folytassák tanulmányaikat, német felsőoktatási intézményeket választottak, nem pedig magyarokat.

Megjegyzések az adatok forrásaihoz:

Budapesti Egyetem: A Jogi és Orvosi fakultások diplomásaira vonatkozó adatok. A Bölcsészkar tanári vizsgázóinak forrásaiban nincs mindig adat a vallásra s így kihagytuk ezeket számításainkból. A Katolikus Teológiai kar diákjai (mivel csak római és görög katolikusokról van szó) nem jöhettek számításban ebben a felekezetek-közötti összehasonlításokat célzó elemzésben.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

---

[1]. Az egyetlen jelentős kivétel a Franciaországban, Belgiumban, Svájcban és Prágában tanult diákok köre. Az első két csoport esetében a források még nincsenek feltárva. De ez csak egy nagyon kisszámú erdélyi diákot érinthet. Korabeli statisztikák, amelyeket 1881-től kezdve publikáltak a külföldön tanuló magyar diákokról, alapjában véve Ausztria, Németország és Svájc kivételével minden országot figyelmen kívül hagytak. Ennek az érintettek nagyon kis száma lehetett az oka. Egy tucat diákot azért jeleztek 1900 után Franciaországban. 1867 és 1919 között 179 erdélyi diák tanult a svájci német egyetemeken és 21 francia svájci egyetemeken, de a svájci egyetemi nyilvántartásokban semmi sem utal ezek vallására. Prága esetében még nem lettek külön feldolgozva az Erdélyben született diákokra vonatkozó speciális adatok.