Pontos jelzéseink vannak a doktorátust
megszerzők életkoráról is. Ezek igen szignifikánsan változnak, főképp a
felekezet és a rétegháttér szerint, mint ahogy a 6. táblázat mutatja. Egyben
alkalmunk adódik annak ellenőrzésére, hogy a kolozsvári doktorátus
megszerzésének valószínűsége összefügg-e a társadalmi kiválasztás nagyobb
„önálló” tényezőivel.
6. táblázat: A kolozsvári
medikusok doktorálásának átlagos életkora és a diploma megszerzésének
valószínűsége összevont felekezeti és társadalmi rétegkategóriák szerint (%)
Ami a doktorátus megszerzésének adatainkból
kimutatható valószínűségét illeti, semmiféle összefüggés nem tapasztalható a
rétegháttér és a helyi diplomázás gyakorisága között. A legmagasabb százalékot
éppen a görög vallású és a zsidó diákok alsóbb származási rétegeihez tartozók
érik el felekezeti kategóriáikon belül, de viszonylag magas arányokkal szerepel
itt a protestáns „polgári” (főképp kispolgári) csoport is. A legfőbb
meghatározó ezen adatok szerint is elsősorban a vallás, a nélkül azonban, hogy
pontosabban meg tudnánk ragadni hatásmechanizmusa működésének összetevőit.
Egészen más a helyzet a doktorátus korát
illetően. Ezen a téren mind a vallás, mind az osztályháttér nagy hatóerejű
determinánsként jelenik meg azoknál, akik Kolozsváron diplomáztak. A
felekezetek szempontjából hármas paradigmát lehet azonosítani. Legkorábban
doktorálnak a zsidó orvosjelöltek, utánuk következnek az „uralkodó keresztény”
csoportok tagjai, végül a legidősebb („elkésett”) diplomázók a görög vallások
hívei. Ez a hármas elrendezés messzemenően megfelel a 2/A
táblázaton megfigyeltnek az érettségi korára vonatkozólag és minden bizonnyal
szorosan össze is függ vele. A korábban érettségizők több eséllyel szerzik meg
fiatalabb életkorban a diplomájukat is, ha helyben diplomáznak. (A többiekről
persze nem lehet tudni.) De erős korreláció figyelhető meg a 6. táblázatban –
megint csak az érettségi korához hasonlóan – a sommásan mért réteghelyzet és a
diplomázás életkora között. Minél „alacsonyabb” ez, annál később diplomáznak az
érintett diákok. Különösen fiatalon végzik el az egyetemet az értelmiség
gyermekei, akik minden felekezeti aggregátumban (a zsidók kivételével) a
legfiatalabban nyerik el végbizonyítványukat. A zsidó kivétel itt annak tudható
be, hogy a köztisztviselői karhoz tartozó kevés érintett – ha az aggregátum
gazdaságilag nem legprivilegizáltabb részlege is –, mindenképpen azt az
asszimilált művelt középosztályi kultúrideált testesíti meg, amelyben a
tanulmányok „rendes időben” való elvégzése kötelező elvárás. Így a zsidó „alsó”
rétegekből jövő doktorálók között feleannyian sem végzik el tanulmányaikat 24
évesen vagy ennél korábban, mint a zsidó köztisztviselő apák érintett fiai.
Ugyanez a doktoráló kategória azonban a zsidó „alsó” osztályokhoz tartozóknál
viszont két és félszer gyakoribb, mint a görög rítusúak „alsó” társadalmi
kategóriájú jelöltjeinél.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ;
5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!