Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

Egészen más a helyzet a főiskolai végzettségűek esetében, akiknél a fiatalok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az idősebbek, a 22 év körülieket jellemző 0,45 ös értéknél a 34 évesek értéke 0,18-cal magasabb. S noha a középkorúak körében ismét alacsonyabb értékeket látunk, a középkorúak és az idősebbek foglalkozási helyzete is következetesen jobb, mint a pályakezdőké.

A középiskolai végzettséggel rendelkezők foglalkozásainak értéke - sokkal alacsonyabb szinten – stabilitást mutat, az 55 felettieknél emelkedő értékekre kielégítő magyarázatként szolgál, hogy e csoportban növekszik a férfiak aránya.

Az 1997-2003 közötti megfigyelési időpontban tehát e számítási módszerrel azt konstatálhatjuk, hogy a pályakezdő diplomások valóban rosszabb helyzetben vannak az átlagnál, de ez sokkal inkább igaz a főiskolai, mint az egyetemi végzettségű pályakezdőkre. Fontos megfigyelés ugyanakkor, hogy a legjobb helyzetben a harmincas éveikben lévők vannak, akiknek a pozíciója a negyvenes éveikben lévőknél is jobb. Azaz nem mondhatjuk azt, hogy a hosszabb munkaerőpiaci jelenlét vezet magasabb pozícióhoz. Sokkal valószínűbb, hogy a most (2000 körül) 30-as éveikben lévők a rendszerváltás után a „legalkalmasabb időben” érkeztek a munkaerőpiacra, betöltötték a kívánatos pozíciókat[1]…

Vessük össze ezt a megfigyelést egy lényegesen korábbival, egy olyan időszakkal, amikor a tervgazdaság még egyértelmüen érvényesült. A legkorábbi személysorosan rendelkezésünkre álló adatbank a társadalom 30 évvel korábbi, azaz 1970-s állapotáról tájékoztat. Adatbázisunkban – mely a népszámlálás 2 % os mintája[2] - a foglalkozások akkori besorolása kifejezetten a népszámlálás céljára készült, nem teljesen azonos logikájú a FEOR-ral. [3] Ezért 1970-re nézve az egész eljárást újra elvégeztük, tehát a foglalkozások akkori kategóriáit kereszttáblába állítottuk az iskolai végzettséggel, s az újonnan kiszámított 0 és 1 közötti értékeket rendeltük hozzá ezekhez a foglalkozásokhoz, majd ennek alapján számoltunk átlagokat. A legelső benyomás, hogy az értékek minden kategóriában alacsonyabbak, azaz minden iskolázottsági kategóriának a pontértéke alacsonyabb, mint 2000-ben. Az egyetemet végzetteknél ez a presztízsérték 0,39 – míg a fentebbi ábrára pillantva azonnal láthatjuk, hogy a 2000-s érték 0,7 felett van. A főiskolát végzetteknél 0,31 az egyéb felsőfokot végzetteknél 0,18, míg a középiskolát végzetteknél csak 0,07 az 1970-es érték A felsőfokú végzettségűekre jellemző érték tehát lényegesen, a középiskolai végzettségűekre jellemző némiképp a 2000-s szint alatt marad. Azaz a magas iskolázottság és a foglalkozás státuszkonzisztenciája 1970-ben minden szinten alacsonyabb volt, mint manapság: sokkal jellemzőbb volt, hogy a diplomások olyan foglalkozásokat töltöttek be, melyet mások diploma nélkül töltöttek be….

Ennek az inkonzisztenciának többféle oka is lehet: egyrészt úgy látszik, a nagyarányú intragenerációs iskolai mobilitás, a nagyszámú estin és levelezőn szerzett diploma ellenére, még igen sokan voltak nem felsőfokú végzettségüként aktivak azok közül, akik 1949 után vezetői pályán indultak el, másrészt néhány foglalkozás – pl. a tanítói – körében radikálisan megváltozott az elvárt iskolai végzettség. De – egyes ágazatokban – elképzelhető, hogy diplomáshiányról van szó.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

[1] Csákó – a tanulmány kéziratos változatához hozzászólva - ennél a pontnál arra mutatott rá, hogy ez kétfélét jelenthet, vagy hogy a 90-es évek elején a huszonévesek előnye még látszana egy hasonló adatbázisból, vagy azt hogy nem látszana: ebben az utóbbi esetben gyors előmenetelről kell beszélnünk.

[2] Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés – TDATA-B18: A magyarországi 1970. évi népszámlálás személy mintája. adatlap. Verzió: 2007-01-19 kutatásvezető: Kepecs, József , Központi Statisztikai Hivatal