Ez azonban még semmit nem vetít előre abból, hogy a főiskolai ill egyetemi diplomával végülis rendelkezők körében mekkora a pályakezdő státuszinkonzisztensek hátránya. A számolás eredményeképpen látványos eredményekhez jutottunk. (3. Tábla, 2. ábra).[1]
2. Ábra A
különböző magasabb végzettségű korcsoportok által betöltött foglalkozások abszolút
iskolázottsági-presztizs értéke 1970-ben[2]
Az egyetemet végzettek foglalkozásainak presztízsértéke a legfiatalabbaknál a legmagasabb, majd csökken.
A főiskolát végzettek foglalkozásainak presztízsértéke a fiatalabbaktól, a harmincas éveikben járók felé növekszik, majd csökken, azután ismét növekedni kezd. A ötven körülieknél már alig van különbség a főiskolát és egyetemet végzettek beosztásainak presztízsértékében. A középiskolát végzettek is lényegesen rangosabb foglalkozásokat töltenek be idősebbként, mint fiatalabbként.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú
projekt keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!