Mások feltevése szerint az egyes korok értékítéletét az egyes személyek fontosságáról nagy reprezentatív lexikonok fejezik ki. Elitkutatásunk végül ezt alkalmazta. A lexikonok szerkesztőségei a címszóra érdemesek körének kiválasztásában sosem lehetnek olyan részrehajlók, mint egy akadémia, egy kormány vagy egy egyetem a saját elitje megalkotásakor. A módszer előnye továbbá, hogy a különböző szférák elitjeit egymással összemérhetővé teszi, legalábbis nem kutató szubjektivitása dönti el, melyik csoportból mennyit válogat be.
A nagy kérdés természetesen, hogy mely enciklopédiát tekintjük a tudáskánon hordozójának: legalábbis azon nemzeteknél, ahol a modern történelem során több enciklopédia is megjelent.
Az első szempont, hogy a lexikon a nagy nemzetközi minták közül melyiket követi. Az Encyclopedia Britannica-t mintának tekintő lexikonokban a nagyobb, összefoglaló címszavak dominálnak, az ilyen lexikonokban egy tudományterülettel vagy tevékenységkörrel foglalkozó nagyobb szócikkben való szereplés épp olyan jelentős lehet, mint más típusú lexikonokban az önálló címszó kiérdemlése. A Larousse-típusú lexikonok nagy hányadát veszik el a szómagyarázatok, s ez a terjedelmi összehasonlításnál a személyi címszavak szereplőit hátrányosabban érinti. A Meyers-típusú lexikonokban viszont a kisebb s nem szómagyarázat-jellegű címszavak dominálnak, ami igen kedvez a személyi címszavak nagy számának. A magyar lexikonhagyomány döntően az utóbbihoz kapcsolódott, bár az 1980-s évektől kezdve megjelent a Magyar Larousse, ill. a Britannica Hungarica is. Az ebből eredő bonyodalmak elkerülésére úgy döntöttünk, hogy kizárólag Meyers-típusú lexikonokat választunk rekrutációs alapként.
A következő kérdés, hogy a lexikon kizárólag személyneveket tartalmaz, vagy általános lexikonról van szó. Az általános lexikontípusban a személyi címszavaknak az emberi tudás „összességével” konkurálva kell helyet kapniuk, melyet a fogalmak, anyagnevek nagy száma mellett a földrajzi nevek rendkívül nagy száma dominál. Pl. a régi magyar nagylexikonok önálló címszóként tartalmazták valamennyi magyarországi település nevét, ez több, mint 13 ezer címszót jelent, mely összemérhető nagyságrendű a személynevekével. Végül úgy döntöttünk, hogy mindkét típusú lexikont használjuk, mert 1945 előtt történeti jellegű biográfiai lexikon nem jelent meg.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ;
5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú
projekt keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!