A személyek körét nem kívántuk ugyan a Gulyás- és Szinnyei-féle lexikonok[1] minden szereplőjével tovább bővíteni, de a már egyébként is beválogatott személyekre nézve felhasználtuk az információikat. Hasonlóképpen jártunk el az 1996-os és 2002-s Ki Kicsoda? adataival.
Világosan meg kellett azután határozni az elitbe kerülők időbeli körét.
A modern elitekre irányuló kutatás kezdőpontját annyira szabad csak a régmúltba helyezni, hogy a nemesi származás hiánya ne jelentsen leküzdhetetlen hátrányt, hogy létezzenek azok az intézmények, amelyek segítségével modern, vagy a modern mintákkal összevethető elitbekerülési utak lehetségesek. Ilyen kezdőpontként a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét, s a 19. században először összeülő, a későbbi liberális törvényeket megalkotó országgyűléssel jogfolytonos parlament összeültét tekinthetjük, azaz az 1825-s évet. Ha azt mondjuk, hogy a 75 év feletti embereket figyelmen kívül hagyjuk, akkor (1825-75=1750) az 1750 előtt született személyeket hagyhatjuk ki az elitből. Az 1750-es év azért is jónak tűnik, mert így a fiatal felnőttek már a felvilágosult abszolutizmus időszakára jellemző hivatali ill értelmiségi karriermintákkal találkozhattak, mely a sok tradicionális kötöttség és kényszer mellett már fiatalkortól lehetővé tette számukra modern életmód folytatását, a modern kultúra intézményrendszerével való találkozást.
Mindezzel együtt természetesen elitünkön belül éles különbséget kell tenni azok között, akik 1850 után a modern (szaktudományos képzésre, érettségire épülő) középiskola-rendszerbe jártak, s felnőttkorukban a polgári Magyarország intézményrendszerébe illeszkedtek, valamint azok között, akik még az ezt megelőző korszakban szocializálódtak..
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!
[1] „A magyar írók élete és munkái” Szinnyei József
szerkesztette sorozat, elvileg minden hazai írástudó életrajzát tartalmazza,
első köteteiben a századfordulóig, utolsókban az első világháborúig. Ezt
folytatta és egészítette ki a közben felbukkantakkal Gulyás hasonló című
lexikona, első köteteiben a harmincas évek végéig, kéziratban maradt, s
napjainkban fokozatosan megjelenő későbbi köteteiben azon jóval túl. E két
lexikont éppen teljességi ambíciója miatt nem tekintettük az elit kiválogatása
szempontjából mérvadónak, de adataikat természetesen felhasználtuk.