A felsőoktatás és a tudomány világát a világos folyamatábrák és organogrammok elkötelezettjei a káosz világának látják. Aki a szimbolikus interakciókat kedveli, viszont egy bonyolult nyelv szépségét látja e rendszerben. (vö: Laki 2007) A kétféle megítélés mögött kétféle értékítélet is meghúzódik: a pozíciók, címek, fokozatok rendjét sokan a feudalizmus továbbéléseként élik meg, míg mások úgy érezhetik, hogy a kölcsönös alá- és fölérendeltségek hálózata, az elitek multipozicionalitása épp a szabadság olyan világát jelenti, amelynek a hagyományosan hierarchikus szervezetekben nyoma sincsen. (vö: Héthelyi-Juhász 1999, Horgas-Ács 2005, Polónyi 2006)
* * *
A „négy kutatás” – melyből e cikk kiindult – remélhetőleg eklekticizmus nélkül egyesíthetné a bourdieu-i Homo academicus elméletének és az angolszász politikakutatás hagyományának nem funkcionalista, hanem konfliktusos (de nem osztályok, hanem jóval kisebb csoportok konfliktusára építő) – Maurice Koganhez köthető – ágát is. A konkrét csoportok leírásához nélkülözhetetlen lesz a modern – Raymond Aron-i – hatalomközpontú elitkoncepciónál kiterjedtebben értelmezett elitszociológia, a csoportok közötti intézményi érdekeket gyakran átmetsző és felülíró kapcsolatok elemzéséhez a Casstells-i hálózat-szociológia is.
Bízunk benne, hogy a kutatás végére a fokozatok, címek, rangok bonyolultsága, a felsőoktatók multipozicionális elit jellege, társadalmi politikai életben betöltött sokféle szerepe, a felsőoktatási vitákban való legkevésbé sem tömbszerű megjelenése nem valamiféle „káosz” jeleként, hanem egy nagyon sokszínü elitcsoport diverzifikációjaként jelenik majd meg az olvasó előtt, ahol az egyéni és a csoportérdekek, a szélesebb értelmiségi érdekek és a részben egyenlőségelvű, részben kiválóságelvű ideológiákat képviselő, „önzetlen” érvelések is megjelennek – s minden más alrendszernél differenciáltabbá, izgalmasabbá teszik a felsőoktatás és a tudomány világát.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ;
5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!