- Az iskolázottság térszerkezete a két világháború közötti Magyarországon, Középiskolai tanárok Magyarországon a huszadik század első felében, (OTKA)

- Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a huszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre (NKFP)

- Comparative research for Jews and Gentiles in Hungarian ’reputational elites’ 1850-1950 (a Rothschild Foundation Europe által finanszirozott kutatás).

Munkánk a Középeurópai Egyetem (CEU) Történelem tanszéke, az egykori Oktatáskutató Intézet és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont tevékenységébe illeszkedett bele. Köszönettel tartozunk a Microsoft Unlimited Potential-nak és a TEMKA alapítványnak is hathatós anyagi támogatásukért.

Másrészt azonban a szerzők nemrég zárták le egy nagyméretű nemzetközi kutatás empirikus részét, melynek tárgya hat közép-keleteurópai nagyrégió elitképzésének prozopográfiai vizsgálata volt : Multi-cultural elites, social crises and nation building in ethnically and denominationally mixed East European societies. The Carpathian Basin and the Baltics in comparison (cc. 1900-1950) - az Európai Tudományos Tanács (European Research Council) támogatásával. Ennek keretében megkísérelték – történelmileg valószínűleg úttörő módon – mind levéltári, mind nyomtatott forrásanyagok felhasználásával teljes körűen felmérni a pragmatikusan definiált ’induló’ értelmiséget a feudalizmus elhalását követő, de még a régi rendszerben lefolyó társadalmi modernizáció hosszú korszakában, mely megelőzte a kommunista hatalomátvétel 1948-49 felé lezáruló szakaszát. Ez a kutatás két balti államra (Lett- és Észtországra) és a teljes Kárpát-medencére terjedt ki formálisan az 1850 és 1950 közötti (a kutatásban érintett elitkategóriáknál változóan datálható) időszakban. Központi témája az értelmiség társadalmi kiválasztása, képzési pályája, kulturális, szakmai és etnikai megosztottsága, valamint alkotókészsége és nyilvános elismertsége (’hírneve’) összefüggéseinek tényszerű (számszerűsített) objektivációja volt.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!