Adatbázisaink esetszáma - együttesen - meghaladja az egymilliót. Természetesen a valóságban nem egymillió különböző személyről szólnak eredményeink: a kutatás egyik legfontosabb célja, hogy az egyes forrásokból (értesítőkből, anyakönyvekből, bibliográfiákból, nyilvántartásokból, szakmai listákból) külön-külön-fölvett eseteket személysorosan összekapcsoljuk, s így az iskolázott elit tagjainak (illetve jelentős részüknek) pályáját nyomon követhessük, középiskolai beiratkozásuk, érettségizésük, hazai és külföldi egyetemi beiratkozásuk, diplomázásuk, ill. felnőtt-kori pályájuk egyes pillanataiban, halálukkor, sőt számbavehessük objektiválható szellemi hagyatékukat (pl könyveiket) ill. rekonstruálhassuk utóéletüket (pl. bekerülésüket a lexikonok által reprezentált nemzeti panteonba.)

Diákjainkat, PhD hallgatóinkat és kollégáinkat is megkíséreltük egy-egy intézmény diáknépességének monografikus feldolgozására biztatni, azért is, hogy ezek későbbi összehasonlító adatelemzések alapjait teremtsék meg. Maár Tiborné a kaposvári középiskola társadalmi rekrutációjáról, Fekete Szabolcs a pécsi bölcsészkar diákságának kiválasztási mechanizmusairól írt doktori értekezést. Biró Zsuzsanna Hanna disszertációja a német tanári diplomásokról mint a bölcsésztársadalom sajátos alcsoportjáról védés előtt áll. Forrai Judit az orvosok területi és társadalmi szelekciójáról publikált statisztikai összeállítást a dualizmus korából. Ugyanebben a sorozatban jelent meg Biró Zsuzsanna Hanna és Nagy Péter Tibor tanulmánykötete a bölcsészekről. Karády Viktor és Lucian Nastasa az 1919 előtti kolozsvári orvosi kar diákságáról kiadott prozopográfiai kötete folytatásaként Biró-Karády-Nagy-Nastasa jelentetik meg a kolozsvári humán és reálbölcsész karok hallgatóinak teljeskörű prozopográfiáját. Erdélyi Mátyás szakdolgozata a sátoraljaújhelyi elemisták felekezet szerint differenciált iskolai mobilitásáról egy külön kötetbe illeszkedik bele, melyben városi iskolai piacok szerkezetéről közlünk esettanulmányokat. Magos Gergely a világháborúk között a budapesti orvosi karon diplomázó gyógyszerészekről írt szakdolgozatot.

Úgy gondoltuk, hogy ezeknek a képző intézmények és képzési ágak szerinti kutatási beszámolóknak sorozatban való megjelenése előtt, illetve egyesekével már párhuzamosan is érdemes azokból a részlegesebb tanulmányokból is egy közös csokrot összegyűjteni, melyek során kimunkáltuk a globális projekt témavilágát és módszertanát. Ezt bocsátjuk most az érdeklődő közönség elé, mégpedig a legszélesebb nyilvánosság előtt nyitott, interneten keresztül is elérhető formában.

A kötet végig különbözőképp meghatározott értelmiségi csoportokat vesz górcső alá a 19. századi kezdetektől, amikor – a reformkorban – magát a fogalmat is bevezették a honi írástudó nyilvánosságba, egészen a jelenkorig. Meggyőződésünk szerint ugyanis a társadalomtörténetírás és honi szociológia kiterjedt gyakorlata, mely éles cezúrát von az 1949 előtt és után működő szakértelmiség bemutatása közé nem minden esetben helyes: több tanulmányunk kísérli meg a rendszerváltásokon átívelő értelmiségtörténet bemutatását. A főbb vizsgált csoportok sorába tartoznak a kolozsvári magyar egyetem medikusai a kettős monarchia korában, a bölcsész és természettudományi karok tanári kara ugyanakkor, a diplomás népesség és a tudományos fokozatott szerzettek a szocialista korban és azután, a lexikonok névanyagában szereplő ’kanonizált’ értelmiségi csúcselit vagy a külföldi egyetemi peregrinációban résztvevő honi diákság.

A változatos elemzési szempontok felölelik a társadalmi-szakmai, regionális, felekezeti és etnikai kiválasztás mechanizmusait, az értelmiségi pályakép alakulását, a szakválasztás logikáját különböző eredet vagy háttér tényezők szerint, a diplomázás szintje és a foglalkozás közötti státusz-megfelelés illetve ’inkonzisztencia’ kérdéskörét. Valóságos vörös vonalként szövi át ezeket a tanulmányokat a magyar társadalomnak az előző rendszerben részben tabusított, részben csak ’kényes’-ként elkönyvelt s mint ilyen gyakran még máig sem megfelelő tudományos objektivitás igényével tárgyalt kérdése, a történelmileg kialakult s Európában egyedülálló vallási megosztottság problémája, melyet itt is igyekeztünk fontosságának megfelelő súllyal értelmezni.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!