Karády Viktor

Az értelmiség kialakulásának kezdetei Magyarországon a 19. században

Közelítések a fogalomhoz

Az[1] ’értelmiség’ ma használatos fogalma egyértelműen a dualizmus korához kötődik Magyarországon. Ez többé-kevésbé másutt is a feudalizmus bukása vagy átalakulásának korára esik Európában, annak ellenére, hogy a fogalom társadalmi behatároltsága, közhasználati elterjedtsége és a kategóriának tulajdonított társadalmi funkciók igencsak eltérően alakultak a különböző, a rendi keretekből kibontakozó társadalmakban, nyugaton legtöbbször az időben megelőzve azt a honi fejlődést, ami Pierre Bourdieu kifejezésével élve „a szimbolikus javak manipulációjának szakemberei”-nek testületi megjelenéséhez vezetett.[2] Igaz, mint lentebb erről bővebben lesz szó, modern típusú – azaz a rendi kereteken kívülálló – ’előértelmiségi’ csoportok már a 18. század közepétől jól azonosíthatók nálunk is[3] olyan – mintegy ’minimális előzetes definíció értelmében -, hogy sajátos világi ’tudástőkével’ (iskolázottsággal) rendelkeznek, műveltségüket vagy képzettségüket szakmai gyakorlatban tőkésítő réteget alkotnak, társadalmi-gazdasági helyzetüket nem (vagy nem csak) rendi státuszuk határozza meg és a többi rétegnél érthetően erősebben vesznek rész szellemi (pl. irodalmi, művészeti, tudományos) javak termelésében, terjesztésében (pl. fordítások útján) és fogyasztásában egy olyan történelmi helyzetben, amikor még a nyugat- vagy északmagyarországi kisnemesség nem jelentéktelen része (minden bizonnyal többsége) is bizonyíthatóan irástudatlan volt.[4] Mégis a 19. század közepéig nálunk láthatóan még a fogalom sem létezett.[5] Első említését talán Kossuth Lajos egy 1843-as cikkében találjuk a Pesti Hírlap-ban, ahol a liberális kisnemesi ellenzék vezérszónoka éppen a művelt nem nemesek számára megadandó választójog mellett érvelt.[6] Szélesebb körben a kiegyezés után vált közhasznúvá a fogalom, egyrészt a társadalmi munkamegosztásban tényleges ’értelmiségi funkciókat’ betöltők lentebb bemutandó viszonylag rohamos elszaporodása, másrészt pedig (erre való reakció gyanánt) az ’értelmiség’ fogalmának a rétegbeosztásra vonatkozó statisztikai irodalomban megtörténő, ugyan nem teljesen egységes, de valóságos intézményesülése folytán.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

[1] A munkában felhasználtam az European Research Council ELITES08 projektjének tervezésének eredményeit. Korábbi szövegverzió : “Vázlat a modern értelmiség előtörténetéhez Magyarországon a hosszú 19. században », /Overview of the prehistory of modern intelligentsia in Hungary during the long 19. century/, Wesley theológiai és vallástudományi lapok, 2007, I. évf. 1. szám. (Budapest).

[2] L. erre Christophe Charle kitűnő munkáját, Les intellectuels en Europe au XIX. Siècle. Essai d’histoire comparée, Paris, Seuil, 1996, különösen 18.

[3] L. Hajdú Tibor, „Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei az első világháború előtt és után”, Valóság 23, 1980, 20-34, különösen 21.

[4] Tóth István György, Mivelhogy magad írást nem tudsz…Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon, Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1996, 122-145.

[5] L. Hajdú Tibor, „Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei a második világháború előtt és után”, Valóság, 24, 1981, 1-22, különösen 1.

[6] Mazsu 1997 : Mazsu János, The Social History of the Hungarian Intelligentsia, 1825-1914, Social Science Monographs, Boulder, Colorado, Atlantic Research and Publications, Inc., Highland Lakes, New Jersey, Distributed by Columbia University Press, New York, 4.