Az első megfigyelés ezzel kapcsolatban az erdélyiek általános megoszlására vonatkozik a különböző diáknépességekben. (a 2. táblázat utolsó sora szerint). Nem meglepetés, hogy az erdélyi diákok elsősorban Kolozsvárra tömörülnek és sokkal kevésbé Budapesten. Ellenben sokkal érdekesebb, hogy majdnem ugyanolyan ritkán fordultak elő a budapesti műegyetemen, mint a főváros klasszikus tudományegyetemén, jóllehet az előbbi egyedülálló intézmény volt, amely a királyságon belül gyakorlatilag (ha a sokkal kisebb s sajátosan szakosított Selmecbányai bánya-, kohó- és erdőmérnöki akadémiát leszámítjuk) más intézménnyel folytatott verseny nélkül toborzott diákokat az egész országból, kivéve Ausztriát és külföldet. A budapesti műegyetem alacsony látogatottsága erdélyiek által, Erdély viszonylag elmaradott iparosodásának, általános gazdasági fejletlenségének tulajdonítható, ami kisebb keresletet generált a mérnöki szakmák iránt, mint az ország más térségeiben. Ezzel szemben jól látható az erdélyiek hangsúlyos túlreprezentáltsága a külföldön tanulókhoz képest Bécsben és még inkább Németországban. Vagyis sajátos motivációk sarkalhatták az erdélyieket, hogy amikor amellett döntöttek, hogy ne születésük térségében folytassák tanulmányaikat, német felsőoktatási intézményeket választottak, nem pedig magyarokat.

Megjegyzések az adatok forrásaihoz:

Budapesti Egyetem: A Jogi és Orvosi fakultások diplomásaira vonatkozó adatok. A Bölcsészkar tanári vizsgázóinak forrásaiban nincs mindig adat a vallásra s így kihagytuk ezeket számításainkból. A Katolikus Teológiai kar diákjai (mivel csak római és görög katolikusokról van szó) nem jöhettek számításban ebben a felekezetek-közötti összehasonlításokat célzó elemzésben.

Budapesti Műegyetem: Csak a mérnöki és a vegyészmérnöki szak hallgatói.

Kolozsvári Egyetem: Az összes beiratkozott diák és diplomás.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

---