Németország: A főiskolákra és egyetemekre beiratkozott diákságra vonatkozó adatok 1867-1880-ra és 1895-1914-re. Forrás : Szögi László, Ungarländische Studenten an den deutschen Universitäten und Hochschulen, 1789-1919, Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.

Bécs: A legtöbb felsőoktatási intézmény diákságára vonatkozó adatok a művészképző főiskolák kivételével. Forrás : Patyi Gábor, Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon, 1890-1918,  Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Levéltára, 2004.

Ezek a motivációk könnyen objektiválhatók, ha a különböző tanulmányi zónákban tanuló diákokat vallási megoszlásuk szerint vizsgáljuk. A fentiekhez hasonló mintákban ismét nyilvánvalók az éles különbségek zsidók, nyugati- és keleti keresztények között. A zsidó diákok nagyjából mindenhol hangsúlyosan felülreprezentáltak. A evangélikusok és a római katolikusok is nagyobb százalékarányban jelennek meg az összes említett egyetemen illetve egyetemi hálózatban, összehasonlítva népességi arányukkal. A luteránusok külföldi jelenléte különösen figyelemreméltó, hiszen a Bécsben tanuló erdélyi diákoknak közel felét, a Németországban tanulóknak pedig egyenesen mintegy kétharmadát alkotják. A kálvinisták és az unitáriusok csak Magyarországon voltak felülreprezentáltak, diákjaik csak nagyon ritkán bukkannak fel az ország határain kívül. A keleti keresztények az összes kutatott tanulmányi térségben alulreprezentáltak, de a két felekezethez tartozó diákok megoszlása szignifikánsan különbözik egymástól. A görög ortodoxok viszonylag jelentős mértékben vannak jelen Bécsben (még a kolozsvári arányokat meghaladva), míg az uniátusok a kolozsvári és a budapesti klasszikus egyetemeken láthatóbbak leginkább.

Ezek a szembeszökő egyenlőtlenségek megmagyarázhatók egyfelől a kulturális és nyelvi affinitás, illetve kompetencia alapján, másfelől a nemzeti ellenszenvek és lojalitások alapján. A kettőnek a hatása persze összekapcsolódhat számos csoport preferenciájában, melyeket a 2. táblázatban említünk.

A kulturális affinitások logikája nyilvánvalóan játszott némi szerepet az erdélyi luteránusok döntéseiben (főleg szászokról van szó) a német nyelvű felsőoktatási intézmények mellett. Ennek negatív megfelelőjeként a kálvinisták és az unitáriusok (zömmel magyarok) azért is kerülhették el nagy számban ugyanezeket a külföldi egyetemeket, mert kevésbé voltak ellátva az elengedhetetlen nyelvi készségekkel ahhoz, hogy magas fokon német nyelvű tanulmányokat folytassanak. Jóval kisebb mértékben ugyan, de ugyanez érvényes a római katolikusokra, akinek túlnyomó többsége magyar hátterű volt (1900-ban 81%-uk csak magyarul beszélt[1]), még akkor is, ha akadt közöttük német ajkú, bizonyára főleg a bánáti svábok körében.[2] A német etnikum és a német egyetemre eső választás közötti kulturális-nyelvi kapcsolat tehát jól kimutatható. Német nyelvű bölcsészkaron tanulni s ugyanott tanárképzésben részesülni az erdélyi-szász luteránusok esetében nyilvánvalóan piacorientált döntés is volt. A szász luteránus diákok így készülhettek legesélyesebben arra, hogy betöltsék erdélyi gimnáziumaik meglehetősen kiterjedt hálózatának, az Universitas Saxorum tanári állásait.

 

 

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

 

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

 

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!



 

[1]  Vö. Magyar statisztikai közlemények, 16, 518.

[2] Az 1900-as cenzus 9741 római katolikust rögzít Erdélyben aki csak németül tud vagyis a térség összes római katolikusának 2,9%-át. Vö. uo.: 518, 584.