De érdekes módon, hasonló döntésüknek egy jóval ideologikusabb motivációja is fellelhető a 2. táblázatban. Még akkor is, amikor tudtak magyarul, a szász evangélikusok azért is választhattak preferenciálisan német nyelvű tanhelyeket, hogy ezzel kivédjék tanulmányaik alatt a magyar kultúr-nacionalizmus nyomását. A modern műegyetemi tanulmányok iránti jól kimutatható beállítottságukon túl ez lehet az egyik oka annak, hogy ritkábban választották a klasszikus magyarországi egyetemeket, mint a budapesti műegyetemet – az utóbbi nem lévén vagy kevésbé lévén tipikus az ilyesfajta nacionalista azonosulásokban. De ugyanígy értelmezhetjük, talán még fokozottabb mértékben, a román vagy szláv hátterű görög ortodox diákok egyetemválasztását is. Valóban megdöbbentő, hogy az utóbbiak a relatíve legmagasabb arányban a bécsi felsőfokú intézményekben mutathatók ki, talán ezáltal is kifejezvén lojalitásukat a (magyar nacionalizmussal is szembenálló) Habsburg állameszme iránt. Mindenesetre ez a választás az érintetteket eleve távol tartotta a „magyar imperializmus” akadémiai intézményeitől, melyeket közülük némelyek bizonnyal szívesen bojkottáltak. Ez az opció már sokkal kevésbé volt jellemző az uniátus diákokra, akik bárhogyan is éreztek a magyar nacionalizmussal kapcsolatban, vallási meggyőződésük és korábbi iskolai tapasztalataik révén is (legtöbbjük magyar nyelvű katolikus gimnáziumok érettségizőiként) az egyetemes ambíciójú katolikus egyházhoz kötődtek, amelyet Magyarországon ténylegesen magyar etnikai többség dominált. A politikai és asszimilációs vagy akkulturációs affinitások tehát kimutatható hatással voltak az diákság egyetemjárásánál megfigyelhető tanulmányi helyek megválasztásában.
Ebben az összefüggésben fontos megvizsgálni, hogy tulajdonképpen mit tanultak az erdélyi diákok s tanulmányi választásaikban milyen felekezeti preferenciák tükröződnek. Nem remélhető ugyan, hogy egy rövid cikk keretében minden lehetséges tanulmányi opcióra ki lehessen térni, beleértve akár csak a magyar egyetemeket. De a külföldi felsőoktatási intézmények megfigyelésével értékes támpontokat kapunk az egyetemi tanulmányok felekezetek közötti „minőségi egyenlőtlenségeit” illetően.
Ezzel kapcsolatban két adatsor áll a rendelkezésünkre: egy a Bécsben és egy a Németországban tanulókról, mindkettő az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeinek korából. A táblázatok megmutatják, hogy a különböző tanulmányi helyek, amelyek a nemzetközi akadémiai piacnak látszólag ugyanahhoz a szektorához tartoztak, milyen mértékben lettek a migráns diákok sokszor igencsak különböző döntéseinek helyszínei.
Legelső
megállapításunk az lehet, hogy Bécs, az Osztrák-Magyar Monarchia oktatási
központja, egészében véve sokkal kevesebb diákot vonzott Erdélyből, mint
Németország (ez kiderül a 3. és 4. táblázat utolsó sorainak
összehasonlításából). A térség kálvinistái és unitáriusai gyakorlatilag nem
képviseltették magukat a diákok között. Ez annál feltűnőbb, hogy a 3.
táblázatban csekély részvételük miatt együtt szerepelnek. Az erdélyi zsidó
diákok viszonylagos ritkaság is elég rendkívülinek tűnik, hiszen a Bécsben
tanuló más magyarországi diák között igencsak erőteljes volt ugyanebben a
korban a magyar-zsidó jelenlét. A birodalmi fővárosban az erdélyiek által
legkedveltebb stúdium az orvosi volt, melyet a jogi és mérnöki tanulmányok
követtek. Ezek a kiemelt tanulmányi opciók a legtöbb felekezeti csoportra
jellemzőek voltak, kivéve a római katolikusoknál a mérnöki és az orvosi
tanulmányokat és a görög ortodoxoknál a mérnökit.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ;
5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!