Ez a rövid vizsgálódás a
felsőoktatás regionális sajátosságainak és felekezeti egyenlőtlenségeinek áttekintését érintette.
Főbb eredményei éppen ezért nem terjeszthetők ki mechanikusan más régiókra és
még kevésbé tekinthetők az ország értelmiségképzésének egészére érvényesnek.
Ezzel is belátható azonban a téma társadalomtörténelmi fontossága a
felekezeti-kulturális háttér által megrajzolt egyenlőtlen modernitás vagy
modernizáció problémái szempontjából. Mégis, bármilyen “független változók”
rejlenek is a felekezeti különbségek mögött, melyekből többet felemlítettünk
(mint a szakmai rétegzettség vagy osztályhelyzet, a tulajdon elosztása, az
urbanizáció mértéke, az oktatási mobilitás sikeressége és támogatottsága, stb.),
a fentiekben megfigyelt meglehetősen szisztematikus egyenlőtlenségek kétféle
kérdésfeltevés relevanciáját és legitimitását igazolják. Ezeket a kortárs
társadalomtörténeti szakirodalom mindezidáig nagy mértékben elhanyagolta.
Először is a felekezetek eleve legalább részben független változót képeznek az
iskoláztatási lehetőségek mértékének és fejlődésének szempontjából. Másodszor,
a felsőoktatási kínálat szerkezete és territoriális elhelyezkedése olykor
alapvetően módosíthatja a különböző jelölt aggregátumok beiskolázási és
diplomázási esélyeit s ennek megfelelő stratégiáit (mint például a szakirányú
tanulmányi opciókat), éppúgy mint kitűnőségi mutatóit az akadémiai javak
megszerzésében. Hozzátehetjük, - bár ez nem tartozik már a jelen írás témájába
-, hogy a diplomázás utáni piaci elhelyezkedés terén továbbra is hatnak a
felekezetek közötti egyenlőtlenségi tényezők. A felekezeti hovatartozás tehát
az iskolai és az értelmiségen belüli egyenlőtlenségek egyik legfőbb (a
többfelekezetű Magyarországon talán egyenesen legfontosabb) forrása. Emellett
azonban e téren soha sem elhanyagolható, sajátos szerepet játszik a diákság és
a képzési hálózat eddig ritkán kutatott területi elhelyezkedése, valamint az
intézmények ideológiai töltete a nemzetépítés és az iskolapolitika adott
történelmi erőterében.
Ez[1]
a munka az egész modernkori magyar értelmiséget prozopográfiai módszerekkel
megragadó történelmi-szociológiai kutatás legelső termékei közé tartozik.
Megszerkesztése óta az Európai Kutatási Tanács (ERC – Brüsszel) támogatásával
Nagy Péter Tiborral együttműködve hasonló prozopográfiai kutatásokkal felmértük
az egész honi felsőoktatás diákságát a kiegyezés és a szocialista iskolareform
közötti korban, bár kutatásaink időhatárai egyes egyetemi karokon és
főiskolákon a forrásanyag hiányai folytán nem estek pontosan egybe. Az 1870-es
évek közepétől 1947-ig támaszkodhattunk általában egységes, összefüggő és
megbízható forrásanyagra.
A második magyar egyetem medikusainak
társadalmi kiválasztása, melyet egy teljeskörű, publikált adatfelvétel
statisztikai kiértékelése alapján vizsgáltam, igen egyenlőtlenül tükrözte a
mind vallásilag, mind nemzetiségileg szélsőségesen megosztott erdélyi társadalom-szerkezetet
a dualizmus korában. Az orvosi kar rekrutációját a „nyugati keresztény”
csoportok uralták, de nem jelentéktelen zsidó és román részvétel mellett. A
tanulmányban részletes vizsgálat alá kerülnek a diákság felekezeti,
nemzetiségi, regionális és osztály-szerkezeti kiválasztásának fontosabb
összefüggései, melyek részben országos trendekre mutatnak, részben azonban a
feudalizmus utáni értelmiségképzés sajátosan erdélyi viszonyait világítják meg.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!
[1] A tanulmány alapjául
szolgáló felmérések az OTKA, az NKFP és a Közép-Európai Egyetem anyagi
támogatásával készültek. Felhasználtam az European Research Council ELITES08
projektjének tervezéséhez mozgósított kutatási eredményeket is. A szöveg
korábbi feldolgozása : « Multikulturális szakértelmiség a dualista korban
? - I. Felekezet és etnikum a Kolozsvári Egyetem medikusainak rekrutációs
jellemzői között (1872-1918) », /A multi-cultural intelligentsia in the
Dualist Era ?.Religion and ethnicity as variables in the recruitement of
medical students at the University in Kolozsvár, 1872-1918/, Új Pedagógiai Szemle (Budapest),
2008/4, 72-97