A jelen munka esettanulmány, mely a honi értelmiségtörténet egy sajátos szeletére, a Kolozsvári Egyetem egy fontos részlegének, az Orvos Kar diákságának rekrutációjára világít rá. Első megfogalmazásakor kísérletnek szántam annak felmutatására, hogy milyen gazdag összefüggések rendszerét lehetséges feltárni egy szakértelmiségi csoport társadalmi kiválasztására nézve akkor, amikor egy intézmény teljeskörű prozopográfiai anyagának statisztikai kiértékelése felett rendelkezünk. Az azóta összegyűlt egyetemi prozopográfiák lehetővé teszik a továbblépést s az itt szerzett tapasztalatok komparatista kiterjesztését egyrészt a kolozsvári egyetem többi karára,[1] másrészt a dualista kor többi egyetemére és főiskolájára,[2] végül a korabeli, ugyan az egész értelmiségképzésben csökkenő arányszámú de még mindig jelentékeny számú külföldön tanuló honi diákra.[3] Ennek következtében, mint ahogy a bevezetőben utaltam erre, a honi értelmiségtörténet paradigmaváltása nem csak „társadalomtörténelmi fordulatnak”, de „történelmi-szociológiai fordulatnak” is minősíthető.
Az[4] előző tanulmányban vizsgáltam a kolozsvári medikusok rekrutációs jellemzőit a felekezeti, nemzetiségi és társadalmi réteg szerinti kiválasztás szempontjaiból.[5] Érdekes azonban követni ezeknek a rekrutációs jellemzőknek konkrét hatását az iskolai pálya alakulására a középiskolai tanulmányoktól az orvosi diplomáig. Kezdjük az előbbiekkel.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!
[1] Dr Lucian Nastasaval, Nagy
Péter Tiborral és Biró Zsuzsanna Hannával most készítjük kiadásra a kolozsvári
magyar egyetem humán-, reálbölcsész valamint gyógyszerész karának és jogi karának
diákjaira vonatkozó köteteket.
[2] Aminek empirikus lenyomatát
a fenti 8. jegyzetben jeleztem.
[3] Ahogy erre Szögi László
kutatócsoportjának a fenti 3. jegyzetben idézett publikációi
feljogosítanak.
[4] A tanulmány alapjául szolgáló felmérések az
OTKA, az NKFP, a Közép-Európai Egyetem és a European Research Council anyagi
támogatásával készültek. A szöveg korábbi verziója : „Multikulturális
szakértelmiség a dualista korban ? – II. A kolozsvári Egyetem medikusainak
tanulmányi pályaképe a rekrutációs jellemzők tükrében (1872-1918)”, Új
Pedagógiai Szemle, (Budapest), 2008/5, 74-96