ismert okok miatt (halál, katonai szolgálat, az egyetemi tanulmányok felfüggesztése). A szemléltetés kedvéért mindenesetre a szemeszterszámra és a doktorátus megszerzésének rátájára vonatkozó adatokat egymás mellett közli a 5. táblázat.

A 5. A. táblázat jól mutatja a diákok által Kolozsváron töltött szemeszterek számának szóródását. A legalább nyolc szemesztert a fakultáson tanulók számaránya összességében meghaladja a doktorátust szerzők százalékát, de egyes felekezeti csoportokban nem. Erre további kutatásokkal lehet csak pontos magyarázatot találni. Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a doktorátust helyileg meg lehetett szerezni akkor is, ha az érdekeltek bizonyos számú szemesztert másutt hallgattak. Mindenképpen fontos eredmény, amely szerint a diákok kétötödnél nem nagyobb kisebbsége járta ki az egyetemet Kolozsváron – a levéltári bejegyzéseket alapul véve –, és még kisebb részük tette le helyben a diplomához szükséges végszigorlatát. Ez utóbbi valószínűsége sokkal magasabb volt (s még a háborús években tanulóknál sem csökkent) a görög vallások híveinél, mint a többinél. Ez a megállapítás arra mutathat, hogy a hallgatóságnak ez a zömmel a régióban beágyazott román és szerb részlege gyakrabban maradt helyben a diplomája megszerzése érdekében, semmint hogy más egyetemekre vonuljon. Ebben az eredményben benne foglaltatik a 4. táblázat utolsó oszlopán feltüntetett adatok kritikája is. Mint jeleztük, igencsak bizonytalan értékű (mert valószínűsíthetően súlyosan hiányos) a Kolozsvárról máshova távozókra vonatkozó felekezetsajátos kimutatás. A helyben diplomázók arányaiból, amely megbízhatóbb forrás terméke, inkább arra lehet következtetni, hogy az „eltávozók” között sokkal gyakrabban fordulhattak elő az „uralkodó” keresztény felekezetek tagjai és a zsidók, mint a többiek.

Pontos jelzéseink vannak a doktorátust megszerzők életkoráról is. Ezek igen szignifikánsan változnak, főképp a felekezet és a rétegháttér szerint, mint ahogy a 6. táblázat mutatja. Egyben alkalmunk adódik annak ellenőrzésére, hogy a kolozsvári doktorátus megszerzésének valószínűsége összefügg-e a társadalmi kiválasztás nagyobb „önálló” tényezőivel.

6. táblázat: A kolozsvári medikusok doktorálásának átlagos életkora és a diploma megszerzésének valószínűsége összevont felekezeti és társadalmi rétegkategóriák szerint (%)

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!