Ilyen adatbázisok legfeljebb az életrajzi lexikonok, ki-kicsodák, ezek esetében bízhatunk ugyanis abban, hogy a diploma iránya, a diplomaszerzés helye mellett az első pozíció is megneveztetik. A ki kicsodák használatával szemben ugyanakkor súlyos ellenérv, hogy semmilyen értelemben nem reprezentálják egy meghatározott időszak diplomásainak egészét, csak közülük a „leghíresebbeket.” S természetesen joggal feltételezhető, hogy a később híressé váló értelmiségieknek már a családi háttere sem tipikus, s azzal a részelittel melynek később tagjává vállnak, már hallgató korukban intenzívebb kapcsolatot ápoltak, mint az átlag.

Ezért a kínálkozó lehetőségek[1] ellenére a lexikonok használatától végülis eltekintünk.

A szociológiai rétegfelvételek számos alapvető elemzést tartalmaznak[2]. De közvetlenül nem tudjuk most használni őket, mert 1) nem tudunk az egyes rétegfelvételekhez szisztematikusan hozzárendelni 10-20 évvel előbbi későbbi felvételt 2) nem mindig állnak rendelkezésre korcsoportos adatok és 3) a felvételek épp azokról nem szólnak, akik most minket a leginkább érdekelnének, azaz a nem jogászként elhelyezkedett jogi diplomásokról, nem mérnökként elhelyezkedett mérnöki diplomásokról.

A fiatal diplomások elhelyezkedési esélyeiről általános – tehát ágazatfüggetlen - képet kellene, hogy formáljunk, s úgy, hogy azt 10-20 évvel korábbi állapotokkal hasonlithassuk össze. A betöltött foglalkozás „minősítéséhez” tehát – hacsak nem akarunk elveszni a végtelen sokszínűség részleteiben – kell találnunk egy korokon átnyúló mutatót. [3]

A foglalkozások presztízssorrendje társadalmi rendszerektől, s történelmi időtől meglepő mértékben független (Treiman , 1998) , de – tudomásunk szerint – sehol nem létezik olyan lista, mely az „összes” foglalkozást sorba állítaná ilyen szempontból.[4] Márpedig az igazi kérdés ez esetben nem az, hogy a géplakatosnak kisebb a presztízse, mint a mérnöknek, hanem az, hogy a különféle műszaki vagy gazdasági értelmiségi foglalkozásokat egymással összehasonlítva milyen sorrendeket tudunk alkotni. [5]

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

---

[1] Karády Viktorral közösen épített elitadatbázisunkat vizsgáltam meg ebből a célból.

[2] E vizsgálódások olyan számosak, hogy most csak a Szociológia és a Statisztikai Szemle c. folyóiratokban tükröződő vizsgálatokat említjük meg, időrendben: Akszentievics 1972, Huszár 1974, Bánlaky- Solymosi - Kérészné 1975, Háber 1975, Katona 1975, Kepecs - Klinger 1975, Angelusz - Balogh - Körmendi - Léderer - Székelyi 1977, Andics 1979, Molnárné 1984 , Balázs - Lengyel 1983, Angelusz 1986, Bóday 1986, Békés 1986, Solymosi - Székelyi 1987, Hrubos 1987, Feleky 1988. Reprezentatív továbbá két tanulmánygyűjtemény : Huszár 1978, Huszár 1986.

[3] Minthogy a foglalkozások minősítésének célja, hogy a foglalkozásokat elhelyezzük valamiféle skálán, eleve figyelmen kívül kell hagynunk azokat az operacionalizációkat, melyek funkcionalista vagy organikus társadalomelméletekből indulnak ki, s eleve csak azok az operacionalizációk jöhetnek szóba, melyek a társadalmat – foglalkozás szerint is – hierarchizáltnak látják, s megkülönböztetnek „felsőbb” és „alsóbb” társadalmi csoportokat.

[4] A Kulcsár Rózsa vezette kutatás a 156 foglalkozással kapcsolatban állapította meg, hogy 1983 és 1988 között az értelmiségi foglalkozások presztizse nőtt, s számos fizikaié csökkent, de ez nem segít az értelmiségiek számára egyáltalán „szóba jövő” foglalkozások presztizsének mérlegelésekor. vö: Kulcsár, 1990

[5] A diplomások körén kívüli rétegződésmodell jellegű rangsorokat állapított meg Kemény és Kozák a csepeli munkások, valamint Pest megye munkásai között; mobilitási szempontok alapján a statisztikai szakmacsoportok szintjén pedig Csákó és Liskó. (Kemény- Kozák én., Csákó - Liskó 1978.)