E kötetek természetes hibája, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon válogatási elve az volt, hogy csak meghalt személyt tartalmazhatott. Van tehát annak kockázata, hogy valaki 1900 és 1910 között megszületett, s a negyvenes évek első felében valódi közéleti szerephez jutott, de a harmincas évek közepéig vagy végéig nem csinált olyan karriert, amely indokolta volna, hogy bekerüljön az akkori lexikonokba, s magas kort megérve az 1991-ig meghaltakat tartalmazó Magyar Életrajzi Lexikonba mégsem kerülhetett be. Az 1910 és 1970 között születettekre nézve pedig – akik tehát az 1930 és 1990 között karriert befutottak óriási többségét jelentik – akár fordítva is fogalmazhatunk: csak a korai halál véletlene emelhette be őket a Magyar Életrajzi Lexikonba.
E hiba korrigálását – s egyben „a történelem mérlege” funkció erősítését – úgy végeztük el, hogy a 90-es években s a 2000-es évek elején megjelent és élőket is tartalmazó – az ezredforduló történetírásának értékítéletét, fontosságítéletét hordozó, ezáltal a Magyar Életrajzi Lexikon körét egyébként is bővítő – Magyar Nagylexikon személyiségeit is beválogattuk.
A Magyar Életrajzi Lexikonnal kapcsolatos sajátos körülmény, hogy e lexikon korabeli történelmi-társadalmi súlyuknál sokkal nagyobb arányban szerepeltet munkásmozgalmi szereplőket, különösen a két háború közötti befolyásának csúcsán is csak néhány száz tagot számláló illegális kommunista párt aktivistáit. De bőséges ez a lexikon az 1890 és 1944 között legális ellenzéki szerepet játszó szociáldemokrata és szakszervezeti elittel kapcsolatban is, melynek tagjait a korábban megjelent lexikonok a legfőbb vezetők kivételével mostohábban kezelték, mint a kor később jelentéktelennek bizonyult jobboldali parlamenti politikusait. Ezáltal – szoros kivételként – előáll az a körülmény, hogy egy korszak elitjének egy jól definiálható jelentős méretű csoportja egy későbbi lexikonból bőségesebben tekinthető át, mint a kortárs lexikonból. Így a munkásmozgalmi jellegű elitek külön vizsgálata célszerűnek látszik.
A személyek körét nem kívántuk ugyan a Gulyás- és Szinnyei-féle lexikonok[1] minden szereplőjével tovább bővíteni, de a már egyébként is beválogatott személyekre nézve felhasználtuk az információikat. Hasonlóképpen jártunk el az 1996-os és 2002-s Ki Kicsoda? adataival.
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt
keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!
[1] „A magyar írók élete és munkái” Szinnyei József
szerkesztette sorozat, elvileg minden hazai írástudó életrajzát tartalmazza,
első köteteiben a századfordulóig, utolsókban az első világháborúig. Ezt
folytatta és egészítette ki a közben felbukkantakkal Gulyás hasonló című
lexikona, első köteteiben a harmincas évek végéig, kéziratban maradt, s
napjainkban fokozatosan megjelenő későbbi köteteiben azon jóval túl. E két
lexikont éppen teljességi ambíciója miatt nem tekintettük az elit kiválogatása
szempontjából mérvadónak, de adataikat természetesen felhasználtuk.