A felsőoktatásban tanítókról írva hihetjük, könnyű dolgunk lesz: a felsőoktatás világában élő kutatók számára – s ma már a hazai társadalomkutatók nagy többsége legalább féllábbal a felsőoktatásban van – szinte „adja magát” a kutatási téma.[1] Ráadásul maga a felsőoktatáskutatás – különösen a rendszerváltáskor bekövetkező tömegesedés és “Bologna” óta – egyre népszerübb kutatási terület... (Hrubos 2001, Kozma 2006 ) Ennek ellenére tény, hogy a “felsőoktatókat”[2] leíró politológiai, pszichológiai, szociológiai, történeti kutatások, ha nem is hiányoznak, de hiányosak.. Véleményeket és más felsőoktatáskutatásokon alapuló, vagy „kész” államigazgatási statisztikákon alapuló elemzéseket össze lehet gyűjteni, de legalább négy igazi – évekig tartó, komoly költségvetésű, tervezett stb. – kutatás szükségesnek látszik.[3]
Az egyik tervezett kutatás tisztán történeti, ill. történetszociológiai természetű lenne: a felsőoktatási intézmények történetét és az alkalmazott professzorok (s nem alkalmazott, de ott tanító magántanárok) társadalomtörténetét kapcsolná össze. Ez az első nagy tömegesedés előtti – azaz 1960-as évek előtti – korszakra teljeskörűen elvégezhető: áttekinthető számú intézmény intézménytörténetének, néhány száz neves professzor életrajzának, pár tucatnyi, zömében egyetemre koncentrálódó tudományág eszmetörténetének egymással kölcsönhatásban lévő, dinamikus története prozopográfiai, tudománytörténeti, intézménytörténeti módszerek kombinált alkalmazásával még megírható.[4] Kérdéses, hogy 1950-1990-re mindezt hogyan lehetne elvégezni, de a negyvenes évek végi felsőoktatáspolitikai-tudománypolitikai fordulatra vonatkozó monográfia már készült (Huszár, 1995, Biró-Székelyi, 1996), és vannak nagyívű összefoglalások a felsőoktatáspolitika történetéről is. (Ladányi 1986)
A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:
Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi
Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
tanulmány(ok) ; magyar
(Szociológiai dolgozatok ; 5.)
A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú
projekt keretében készült.
eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a
19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és
Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8
Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció,
oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.
A könyv elérhetőségei:
http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon
https://mek.oszk.hu/10900/10983
Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a
fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze
meg!
[1] Jelen tanulmány a szerző OFI-ban ill. a WJLF-en
végzett munkájának részeként készült. A
tanulmány a Microsoft Unlimited Potential és az OTKA K 77530 és az ERC
FP7-230518 támogatásával folyó kutatásokra támaszkodik.
[2] Tudjuk, hogy nincs ilyen szó, de úgy véljük, hogy a magyar
nyelvtől nem idegen egy ilyen szó létrehozása.
[3] A szerző szeretne köszönetet mondani Kozma Tamás
részletes kommentárjaiért s tanácsaiért, Biró Zsuzsanna Hanna tudományos
szöveggondozásáért, s azért a gyümölcsöző elektronikus beszélgetésért melyet a tanulmány
első változata kapcsán Csákó Mihállyal, Lukács Péterrel, Sáska Gézával és
Setényi Jánossal folytatott.
[4] Ennek egyik forrása a Karády Viktor s magam által
koordinált NKFP elitkutatás a lexikonokban szereplő elitekről, másik pedig a
gyarapodó intézménytörténeti szakirodalom, s potanciálisan erre ráálló PhD
hallgatók munkái. Vö még: Gazda 2007, N Szabó 1999, Huszár 2003, Kovács I.
Gábor 2006, Ladányi 1986