Ez alkalommal tehát célszerűnek tartottuk, hogy nem a foglalkozásokkal kapcsolatos össztársadalmi vélemények, vagy jövedelmi helyzet (Kulcsár 1990) szerint alkossuk meg a foglalkozások rangsorát, hanem iskolai végzettség szerint. Ehhez egy mutatószámot kell alkotnunk, amivel az apák foglalkozását minősítjük. Minthogy jelenleg az apák foglalkozása érdekel leszűkítettük a 98 ezres adatbázist az 1940 előtt születettekre. Megvizsgáltuk az egyes foglalkozásokhoz tartozók iskolázottsági összetételét. Minden foglalkozáshoz (minden FEOR[1] számhoz) egy 0 és 1 közötti számot rendeltünk hozzá, mely azt mutatja, hogy az adott foglalkozáshoz tartozók körében a teljes népességben mekkora arányban találunk egyetemi diplomásokat. Ezáltal a foglalkozásváltozót lineárissá alakítottuk, minden foglalkozás értéke annyi lesz, amennyi az adott foglalkozást betöltők körében az egyetemi diplomások aránya.

Ennek az értéknek a segítségével a különféle csoportok (Pl: az 1960-as években kandidáltak, az 1940-es években születettek, a nők, a történelemből kandidáltak stb) apáinak „átlagos foglalkozási pozícióját” kiszámíthatóvá tehetjük! Minél magasabb ez a szám annál inkább jellemző, hogy a társadalmi piramis tetejéhez tartozó foglalkozások köréből rekrutálódnak a leendő tudósok.

Azután minden foglalkozáshoz egy 0 és 1 közötti számot rendeltünk hozzá, mely azt mutatja, hogy az adott foglalkozáshoz tartozók körében a teljes népességben mekkora arányban találunk középiskolainál alacsonyabb végzettségűeket. Minél magasabb ez a szám annál inkább jellemző hogy a tudományos elitben is előfordulnak a társadalmi piramis aljáról jövők.

Noha mindkét számítás az iskolázottsági tengelyen való megoszlásról szól, mégis alapvetően kétféle dolgot jelent. A felsőoktatás bővülésének ütemében mindig és mindenhol jellemző, hogy a felsőoktatásba kerülnek olyan nem egyetemi diplomás csoportok gyermekei, akik tulajdonképpen azzal őrzik meg családjuk társadalmi státuszát, hogy az egyetemi diplomások körébe kerülnek – ehhez a merítési bázishoz képest számított elitjellegről szól az első szám. Másfelől bizonyos történelmi korszakokban inter vagy intragenerációs mobilitás során az is jellemzővé válik, hogy nem státuszmegőrzés, hanem tényleges és jelentős előrelépés történik az egyetemi ill posztgraduális diploma szerzése révén. Erről informál a második szám.

Ezt követően kiszámoljuk, hogy az egyes évtizedekben kandidátusi fokozatot szerzett személyek apáinak átlagos iskolázottsági prezstizse (ebben a kétféle értelemben) mennyi. Ez a szám csak alig ad értelmezhető eredményeket, hiszen a kandidálók korösszetétele gyorsan változik, s nyilvánvaló, hogy egy fiatalemberre – aki azonnal egyetem után vág bele a tudományos továbbképzésbe - az apa foglalkozása sokkal nagyobb befolyást gyakorol, mint egy középkorúra, aki tulajdonképpen intragenerációs mobilitás gyanánt fogja megszerezni a tudományos fokozatot. akit sokkal inkább saját karrierje során felhalmozott kapcsolati tőkéje, felmerülő szükségletei, munkahelyi kihívásai indítanak el a tudományos továbbképzés útján. Ezért azokat vizsgáltuk meg, akiknek kandidálás-kori életkora 35 alatt volt.

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

---

[1] A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében bekövetkezett kisebb változásokat az adatbázisban átvezettük. A közel 100000-s aggregátumban 69790 személyre nézve van érvényes FEOR adat. http://nagypetertibor.uni.hu/t/10105.xls, http://nagypetertibor.uni.hu/10106.xls