Az egyetemet végzett apák feltehető aránya az ötvenes és hatvanas években stabil marad, majd radikálisan emelkedni kezd.[1] A 60-as évek „tömegesedése” közben átmenetileg némiképp nyitja a kaput az alsó iskolázottsági-társadalmi csoportból származók számára, de a későbbiekben az ő arányuk együtt csökken az felső csoportokból érkezők arányának emelkedésével. A lányok apáinak vélelmezhető egyetem-végzettsége - egészen az utolsó nemzedékig nem lényegesen magasabb a fiúkénál. Viszont úgy az 1950-es és 1960-as években, mint az időszak végén igaz, hogy a társadalmi piramis aljáról sokkal inkább érkeznek fiúk, mint lányok.

4. táblázat Az apa foglalkozásának iskolázottsági pontértéke az egyes

Alapvető háttértényező még a születési hely, s az egyetemi előtanulmányok. S természetesen mindezek a kérdések további variabilitást mutatnak az egyes tudományágak szerint. Nem egyszerűen arról van szó, hogy pl. a természettudományok és a humántudományok eltérő mértékben feltételezik az előnyös társadalmi hátteret, értelmiségi habitust, hanem arról is, hogy a műszaki és orvostudományok minősítettjei bizonyos értelemben a mérnök és orvostársadalom részét is alkotják.

Mindez egy következő tanulmány tárgya lesz.

Irodalomjegyzék

A fenti néhány bekezdés része az alábbi műnek:

Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor

tanulmány(ok) ; magyar

(Szociológiai dolgozatok ; 5.)

A kötet az elites08 jelzésű ERC_FP7_230518 számú projekt keretében készült.

eredeti kiadvány: Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19-20. századi Magyarországon / Karády Viktor, Nagy Péter Tibor
Budapest : Wesley János Lelkészképző Főiskola, Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, 2012
(Szociológiai dolgozatok, ISSN 2063-6733 ; 5.)
ISBN 978 615 5048 12 8

Művelődésszociológia, Oktatáspolitika, oktatásügy, Felsőfokú oktatás
elitképzés, értelmiség, társadalmi elit, oktatásszociológia, peregrináció, oktatáskutatás, oktatási statisztika, oktatástörténet, Magyarország, 19-20. sz.

A könyv elérhetőségei:

http://archive.org/details/IskolzsrtelmisgsTudomnyA19-20.SzzadiMagyarorszgon

https://mek.oszk.hu/10900/10983

Jelen részlet nem biztos, hogy szó szerint azonos a fenti művekben található szöveggel, ezért javasoljuk, mindenképpen azt nézze meg!

---

[1] http://nagypetertibor.uni.hu/t/10302.xls Ha elkülönítjük azokat, akiknek apja bizonyosan egyetemi végzettségű, akkor ezek aránya az 1955-ös 9,3 %-ról indulva 1965-re éri el az 5%-os mélypontot, majd fokozatosan emelkedni kezd, hogy 1980-ra átlépje a 10 %-ot, s az utolsó megfigyelt csoportban már 13,5% legyen.