Tétel adatlapja

CÍMLAP

Biró Zsuzsanna Hanna - Nagy Péter Tibor

Bölcsészek és tanárok a 19-20. században

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Table of contents

Nagy Péter Tibor: A kolozsvári humán és reálbölcsész hallgatóság felekezeti és regionális rekrutációja (1872-1918)
  A társadalmi összetétel ábrázolásának lehetséges megközelítései
  A hallgatók felekezeti összetétele
  Az időtengely
  Az iskolázottak aránya a szülők nemzedékében
  Az egyes felekezeti tömbök fejlettsége - iskolázottsági szempontból
  Néhány további modernizációs mutató
  BTK és TTK hallgatóinak különbözősége - egy további elemzési lehetőség
  A nem erdélyiek konfesszionális összetétele a Kolozsvári Egyetemen
  A Kolozsvárott doktorált és más módon elitbe került hallgatók felekezeti összetétele
  Felekezet és tanulmányi kitűnőség
  A vizsgálódás kiterjesztése az elitcsoportra
  Irodalom

Nagy Péter Tibor: Zsidók és keresztények a bölcsészkaron 1900-1940
  A társadalmi háttér
  A hallgatói stratégia
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna - Nagy Péter Tibor: A vallás és az etnikai hovatartozás szerepe a bölcsészek szakválasztásában és tanárrá válásában a két világháború közötti Magyarországon
  Mit tudhatunk meg a középiskolai tanárokról a hivatalos statisztikákból?
  Bölcsészdiplomások és tanárként működők
  A tanárrá válás esélyének fő osztóvonala: zsidók és keresztények
  Etnikai-felekezeti csoportok a keresztény tanárságon belül
  A szakválasztás/szakpárosítás korlátai és szabadsága
  A szakválasztás/szakpárosítás kulturális meghatározottsága
  Magyar hátterű keresztények
  Német hátterű keresztények
  Szlovák hátterű keresztények
  Irodalom

Nagy Péter Tibor: Nemi esélyek a két világháború közötti bölcsészkarokon
  A diplomák megoszlása a nemek között a vizsgált korszakban
  A nemek diplomaszerzési esélyének vizsgálata a bölcsészkaron belül
  A nemek továbbtanulási esélyeit determináló társadalmi tényezők
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna: Válaszutak a bölcsészképzésben - gender specifikus döntések két világháború közötti bölcsészkarokon
  Egyetemválasztás - helyben és nem helyben diplomázók
  Szakválasztás - feminin, maszkulin és uniszex szakok
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna:
A társadalmi nemek közötti különbségek a Horthy korszak bölcsészdiplomásai körében
  1. Hagyományos statisztika-alapú megközelítések
    1.1. A nemek arányának alakulása a bölcsészdiplomások  körében
    1.2. A numerus clausus nemi diszkriminációs hatása
  2. Új megközelítés a nemiség szerepének történet-szociológiai vizsgálatában
    2.1. A vizsgált népesség
    2.2. Az elemzésnél alkalmazott változók
    2.3. Közhelyek a nemek és a társadalmi háttérváltozók  kapcsolatáról
      2.4.1. A nők esélyét erősítő tényezők
      2.4.1. A férfiak esélyét erősítő tényezők
    2.5. Összegzés

Nagy Péter Tibor: Történészdiplomások
  Mi az MTT?
  Előzmények - potenciálok
  Új lehetőség
  A történészdiplomások szocio-demográfiai háttere
  Felekezeti és etnikai hovatartozás
  A Századok publikálói köre
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna: A pedagógusjelöltek társadalmi háttere
  Bevezetés
  A vizsgált népesség általános jellemzése
  A pedagógusjelölt-csoportok társadalmi háttérváltozói
  A pedagógusszakmák szétválásának egyéb jelzései

Nagy Péter Tibor: Kétszintű tanártársadalom
  Irodalom

Nagy Péter Tibor: Az oktatáskutatás szociológiája
  Elnevezési kérdés
  A felsőoktatás speciális erőtere
  A tudományos kutatás speciális erőtere
  Fejlesztők és szakértők
  Az 'educademic' közösség nyitottságának társadalmi és tudományos percepciója
  Kutatási irányok a jövőben
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna: Kísérlet egy nemzetközi tudományszociológiai kutatás adaptációjára
  Bevezető
  A francia-német kutatás rövid bemutatása
  A kutatás előfeltevései és lépései
  Az adatfelvétel módja és az elemzett alapsokaságok jellemzői
  A tudományterületek szerinti besorolás módja
  A francia-német vizsgálat főbb megállapításai és a magyar kutatás előfeltevései
  A magyar neveléstudomány jellemzése nemzetközi összehasonlításban
  1. Lépés: A neveléstudomány képviselőinek publikációs tevékenysége
  2. Lépés: A neveléstudományi folyóiratok szerzői
  3. Lépés: Meghivatkozott periodikák
  4. Lépés: Referenciaszemélyek
  5. Lépés: Személyek, akik a diskurzusok tárgyaivá váltak
  Konklúzió
  Irodalom

Biró Zsuzsanna Hanna: Tudományszociológiai elemzés a központi pedagógiai folyóiratok szerzőiről (1997-2006)
  1. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat
    1.1. Az adatbázis jellemzői
    1.2. A német, a francia és a magyar neveléstudományi folyóiratok szerzőinek diszciplináris hovatartozása
    1.3. Az elemzések elmélyítése a nemzetközi kutatás nyomán
  2. A szerzői összetétel egyéb aspektusai
    2.1 A "tudományos jelleg" jelzései
    2.2 A társadalmi nemek reprezentációja és aktivitása
    2.3 A fiatal generációk publikációs aktivitása és jellemzői
    2.4 A szerzői dominancia lehetséges mutatói
  Irodalom

Nagy Péter Tibor: A pedagógusok és a pedagógiatudósok - a legújabb szakirodalom mérlegén
  A népiskolai professzionalizációs folyamatok
  A középiskolai tanárság professzionalizációja
  A neveléstudomány professzionalizációja


Előszó

Jelen kötetünk előtanulmányokat tartalmaz egy régóta tervezett, de még megírandó monográfiához. A monográfia célja a következő társadalmi jelenség felvázolása lenne: objektíven jól megragadható társadalmi körülményeknél fogva meghatározott középiskolás csoportok nem a modern kor kiemelkedő professziói felé vezető képzéseket, a jogi, orvosi vagy műszaki egyetemet veszik célba, hanem a sokkal nyitottabb, többféle belső alternatívát tartogató bölcsészpályát. A bölcsészkarra a hallgatók egy részét felveszik, más részét (különféle történelmi korszakokban különféle okokból) nem. A felvettek egy része elvégzi, más része lemorzsolódik. Ezek az egyéni történetek, tipikus "karrierstratégiák", vagy "szelektálódások" éppúgy leírhatók társadalomstatisztikai eszközökkel, mint a minden más felsőoktatási ágazatban megfigyelhetőnél variabilisebb pályaelemek: ki milyen szakokat hallgat, miből szigorlatozik, miből szerez diplomát, stb. Megvizsgálhatjuk, hogy az adott bölcsészhallgató szakválasztása a tanári képesítés megszerzésére irányul-e, érdeklődése "tisztán" elméleti, tudományos, esetleg ezek kombinációja. Szerezhet csak tanári vagy csak doktori diplomát, de ambicionálhatja mindkettőt, több tárgyból, többféle sorrendben, sokféle kombinációban. Különösen nőknél: pályája irányulhat a munkaerőpiacon, s irányulhat - minden más diplománál nagyobb arányban - a házasságpiacon való érvényesülés felé, vagy akár szem előtt tarthatja mindkettőt (először építheti a szakmai karrierjét, azután megtalálhatja a számítását a megfelelő társadalmi rangú feleségi státuszban is).

A tanároknál társadalmilag szisztematikus lesz, hogy ki, melyik iskolában, hány éves várakozás után, milyen tanári állást szerez, milyen tárgyak tanítására, hányadéves diákok irányítására szerez jogosultságot; ambicionál-e tanügyigazgatási és/vagy "tudóstanári" karriert, s ha az utóbbi utakat választja, pályája szaktárgyi irányba vagy - mind nagyobb arányban - a neveléstudomány irányába vezethet.

Sok olyan tanári diplomást is találunk majd, akik sosem lépnek katedrára - vagy azért, mert nem ambicionáljak, vagy azért, mert korlátozzák mozgásukat ezen a területen.

A bölcsészdoktorok egy része - noha mindannyian "tudósképzésben" vettek részt - pusztán a jobb középiskolai tanári állások megszerzésére fordítja doktorátusával felmutatott kiválóságát, mások az egyes alrendszerekre külön-külön jellemző mechanizmusok szerint munkakapcsolatba kerülnek a tudományos és felsőoktatási intézményrendszerrel, némelyek állásokat szereznek, mások intézményes "beépülését" legfeljebb a tudományos diskurzusokban való megjelenésükön keresztül objektiválhatjuk.

Erről, a bármely másik diplomáscsoportnál sokszínűbb és ellentmondásosabb diplomáscsoportról szól tehát e tanulmánygyűjtemény, metszeteket véve a bölcsész(tanár)képzés és felnőttkori karrier több mint egy évszázados történetéből, a fenti kérdések némelyikét csak érintőlegesen, másokat viszonylag részletesen tárgyalva a történetszociológia eszköztárának felhasználásával. A tanulmányok hátterét jelentő kutatásokat túlnyomórészt az European Research Council támogatta a 2009-2011 között futó FP7-230518 jelzésű Karády Viktor által vezetett nemzetközi kutatás keretében- számos kisebb volumenü segítségre az egyes tanulmányok elején utalunk. Munkánk a Wesley Egyház és Vallásszociológiai Kutatóközpont munkájába illeszkedik. A szerzők - sokirányú segítségéért és tanácsaiért Karády Viktornak tartoznak köszönettel.

Budapest, 2012. június 2.
BZSH - NPT


  
×