
CÍMLAP
Biró Zsuzsanna Hanna - Nagy Péter Tibor
Bölcsészek és tanárok a 19-20. században
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Table of contents
Nagy Péter Tibor: A kolozsvári humán és reálbölcsész hallgatóság felekezeti és regionális rekrutációja (1872-1918)
A társadalmi összetétel ábrázolásának lehetséges megközelítései
A hallgatók felekezeti összetétele
Az időtengely
Az iskolázottak aránya a szülők nemzedékében
Az egyes felekezeti tömbök fejlettsége - iskolázottsági szempontból
Néhány további modernizációs mutató
BTK és TTK hallgatóinak különbözősége - egy további elemzési lehetőség
A nem erdélyiek konfesszionális összetétele a Kolozsvári Egyetemen
A Kolozsvárott doktorált és más módon elitbe került hallgatók felekezeti összetétele
Felekezet és tanulmányi kitűnőség
A vizsgálódás kiterjesztése az elitcsoportra
Irodalom
Nagy Péter Tibor: Zsidók és keresztények a bölcsészkaron 1900-1940
A társadalmi háttér
A hallgatói stratégia
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna - Nagy Péter Tibor: A vallás és az etnikai hovatartozás szerepe a bölcsészek szakválasztásában és tanárrá válásában a két világháború közötti Magyarországon
Mit tudhatunk meg a középiskolai tanárokról a hivatalos statisztikákból?
Bölcsészdiplomások és tanárként működők
A tanárrá válás esélyének fő osztóvonala: zsidók és keresztények
Etnikai-felekezeti csoportok a keresztény tanárságon belül
A szakválasztás/szakpárosítás korlátai és szabadsága
A szakválasztás/szakpárosítás kulturális meghatározottsága
Magyar hátterű keresztények
Német hátterű keresztények
Szlovák hátterű keresztények
Irodalom
Nagy Péter Tibor: Nemi esélyek a két világháború közötti bölcsészkarokon
A diplomák megoszlása a nemek között a vizsgált korszakban
A nemek diplomaszerzési esélyének vizsgálata a bölcsészkaron belül
A nemek továbbtanulási esélyeit determináló társadalmi tényezők
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna: Válaszutak a bölcsészképzésben - gender specifikus döntések két világháború közötti bölcsészkarokon
Egyetemválasztás - helyben és nem helyben diplomázók
Szakválasztás - feminin, maszkulin és uniszex szakok
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna:
A társadalmi nemek közötti különbségek a Horthy korszak bölcsészdiplomásai körében
1. Hagyományos statisztika-alapú megközelítések
1.1. A nemek arányának alakulása a bölcsészdiplomások körében
1.2. A numerus clausus nemi diszkriminációs hatása
2. Új megközelítés a nemiség szerepének történet-szociológiai vizsgálatában
2.1. A vizsgált népesség
2.2. Az elemzésnél alkalmazott változók
2.3. Közhelyek a nemek és a társadalmi háttérváltozók kapcsolatáról
2.4.1. A nők esélyét erősítő tényezők
2.4.1. A férfiak esélyét erősítő tényezők
2.5. Összegzés
Nagy Péter Tibor: Történészdiplomások
Mi az MTT?
Előzmények - potenciálok
Új lehetőség
A történészdiplomások szocio-demográfiai háttere
Felekezeti és etnikai hovatartozás
A Századok publikálói köre
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna: A pedagógusjelöltek társadalmi háttere
Bevezetés
A vizsgált népesség általános jellemzése
A pedagógusjelölt-csoportok társadalmi háttérváltozói
A pedagógusszakmák szétválásának egyéb jelzései
Nagy Péter Tibor: Kétszintű tanártársadalom
Irodalom
Nagy Péter Tibor: Az oktatáskutatás szociológiája
Elnevezési kérdés
A felsőoktatás speciális erőtere
A tudományos kutatás speciális erőtere
Fejlesztők és szakértők
Az 'educademic' közösség nyitottságának társadalmi és tudományos percepciója
Kutatási irányok a jövőben
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna: Kísérlet egy nemzetközi tudományszociológiai kutatás adaptációjára
Bevezető
A francia-német kutatás rövid bemutatása
A kutatás előfeltevései és lépései
Az adatfelvétel módja és az elemzett alapsokaságok jellemzői
A tudományterületek szerinti besorolás módja
A francia-német vizsgálat főbb megállapításai és a magyar kutatás előfeltevései
A magyar neveléstudomány jellemzése nemzetközi összehasonlításban
1. Lépés: A neveléstudomány képviselőinek publikációs tevékenysége
2. Lépés: A neveléstudományi folyóiratok szerzői
3. Lépés: Meghivatkozott periodikák
4. Lépés: Referenciaszemélyek
5. Lépés: Személyek, akik a diskurzusok tárgyaivá váltak
Konklúzió
Irodalom
Biró Zsuzsanna Hanna: Tudományszociológiai elemzés a központi pedagógiai folyóiratok szerzőiről (1997-2006)
1. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat
1.1. Az adatbázis jellemzői
1.2. A német, a francia és a magyar neveléstudományi folyóiratok szerzőinek diszciplináris hovatartozása
1.3. Az elemzések elmélyítése a nemzetközi kutatás nyomán
2. A szerzői összetétel egyéb aspektusai
2.1 A "tudományos jelleg" jelzései
2.2 A társadalmi nemek reprezentációja és aktivitása
2.3 A fiatal generációk publikációs aktivitása és jellemzői
2.4 A szerzői dominancia lehetséges mutatói
Irodalom
Nagy Péter Tibor: A pedagógusok és a pedagógiatudósok - a legújabb szakirodalom mérlegén
A népiskolai professzionalizációs folyamatok
A középiskolai tanárság professzionalizációja
A neveléstudomány professzionalizációja
Előszó
Jelen kötetünk előtanulmányokat tartalmaz egy régóta tervezett, de még
megírandó monográfiához. A monográfia célja a következő társadalmi jelenség
felvázolása lenne: objektíven jól megragadható társadalmi körülményeknél
fogva meghatározott középiskolás csoportok nem a modern kor kiemelkedő
professziói felé vezető képzéseket, a jogi, orvosi vagy műszaki egyetemet
veszik célba, hanem a sokkal nyitottabb, többféle belső alternatívát
tartogató bölcsészpályát. A bölcsészkarra a hallgatók egy részét felveszik,
más részét (különféle történelmi korszakokban különféle okokból) nem.
A felvettek egy része elvégzi, más része lemorzsolódik. Ezek az egyéni
történetek, tipikus "karrierstratégiák", vagy "szelektálódások" éppúgy
leírhatók társadalomstatisztikai eszközökkel, mint a minden más
felsőoktatási ágazatban megfigyelhetőnél variabilisebb pályaelemek: ki
milyen szakokat hallgat, miből szigorlatozik, miből szerez diplomát, stb.
Megvizsgálhatjuk, hogy az adott bölcsészhallgató szakválasztása a tanári
képesítés megszerzésére irányul-e, érdeklődése "tisztán" elméleti,
tudományos, esetleg ezek kombinációja. Szerezhet csak tanári vagy csak
doktori diplomát, de ambicionálhatja mindkettőt, több tárgyból, többféle
sorrendben, sokféle kombinációban. Különösen nőknél: pályája irányulhat a
munkaerőpiacon, s irányulhat - minden más diplománál nagyobb arányban - a
házasságpiacon való érvényesülés felé, vagy akár szem előtt tarthatja
mindkettőt (először építheti a szakmai karrierjét, azután megtalálhatja a
számítását a megfelelő társadalmi rangú feleségi státuszban is).
A tanároknál társadalmilag szisztematikus lesz, hogy ki, melyik iskolában,
hány éves várakozás után, milyen tanári állást szerez, milyen tárgyak
tanítására, hányadéves diákok irányítására szerez jogosultságot;
ambicionál-e tanügyigazgatási és/vagy "tudóstanári" karriert, s ha az
utóbbi utakat választja, pályája szaktárgyi irányba vagy - mind nagyobb
arányban - a neveléstudomány irányába vezethet.
Sok olyan tanári diplomást is találunk majd, akik sosem lépnek katedrára -
vagy azért, mert nem ambicionáljak, vagy azért, mert korlátozzák mozgásukat
ezen a területen.
A bölcsészdoktorok egy része - noha mindannyian "tudósképzésben" vettek
részt - pusztán a jobb középiskolai tanári állások megszerzésére fordítja
doktorátusával felmutatott kiválóságát, mások az egyes alrendszerekre
külön-külön jellemző mechanizmusok szerint munkakapcsolatba kerülnek a
tudományos és felsőoktatási intézményrendszerrel, némelyek állásokat
szereznek, mások intézményes "beépülését" legfeljebb a tudományos
diskurzusokban való megjelenésükön keresztül objektiválhatjuk.
Erről, a bármely másik diplomáscsoportnál sokszínűbb és ellentmondásosabb
diplomáscsoportról szól tehát e tanulmánygyűjtemény, metszeteket véve a
bölcsész(tanár)képzés és felnőttkori karrier több mint egy évszázados
történetéből, a fenti kérdések némelyikét csak érintőlegesen, másokat
viszonylag részletesen tárgyalva a történetszociológia eszköztárának
felhasználásával. A tanulmányok hátterét jelentő kutatásokat túlnyomórészt
az European Research Council támogatta a 2009-2011 között futó FP7-230518
jelzésű Karády Viktor által vezetett nemzetközi kutatás keretében- számos
kisebb volumenü segítségre az egyes tanulmányok elején utalunk. Munkánk a
Wesley Egyház és Vallásszociológiai Kutatóközpont munkájába illeszkedik. A
szerzők - sokirányú segítségéért és tanácsaiért Karády Viktornak tartoznak
köszönettel.
Budapest, 2012. június 2.
BZSH - NPT