Fülszöveg

A szerző tudományos igénnyel elemzi az etnikai csoportjelenségek históriáját, az etnikumfelfogás történeti és modern politikai jelenségét, kiemelve az etnikai csoportok világszerte megnövekedett jelentőségét, mint olyan folyamatot, amely a világpolitika és a nemzetpolitikák szükségképpen egyik legfontosabb tünete lett ismét a huszadik század harmadik harmadában. Az etnikumok új térhódítása vagy térkeresése a társadalomtudományok nemzetközi irodalmában is előkelő helyet kap ma már, különösen a nemzeti határoktól független, transznacionális vagy határok alatti társadalmi kölcsönkapcsolatok szempontjából, valamint a regionális mozgalmak miatt. A kötet nemcsak a téma szakirodalmát ismerteti alapvető szinten, hanem politológiai metszetet ad arról a folyamatról, amely a kisebbségi jogok, a civiltársadalmi mozgások és a lokális kezdeményezések alakjában az állami beavatkozás és az államhatalmi gyámkodás ellen fordítja a modern társadalmak etnikus tömegeit. A szerző arra futtatja ki gondolatmenetét, hogy a nemzetközi gazdasági, modernizációs és nagyhatalmi politikai törekvéseket alulról, a kisebbségek és az etnikus identitások felől átrétegzi, sőt bomlasztja az a belső társadalmi tagozódás, amely a civil mozgalmak egyik legkarakteresebb formájában, az etnoregionális szerveződésben ölt alakot. A rendszerint látens folyamatként kezdődő, majd virulensen szétterjedő mozgások nemcsak a totalitarisztikus berendezkedésű államok politikai látszategységét bomlasztják föl, de a nagyhatalomnak tekintett vagy pluralisztikusan demokratikus berendezkedésű fejlett országokban is jellemzővé váltak. A szerző Kelet-Európa etnikumainak lázadásával illusztrálja a térben és időben közeli folyamatokat, figyelmeztetve arra, hogy a történelmi átmenetek során, s így a rendszerváltozás közbeni Magyarországon sem volna fölösleges figyelembe venni a társadalom etnikai tagoltságát, szerves történelmi örökségét és rétegzett politikai kultúráját. Politikaszemléletünkben az etnikumok szerepének hangsúlyozása nem csak a konzervatív politikai gondolkodásnak ad tápot, hanem az emberi jogi szabályozás mellett a rejtett társadalmi konfliktusok megismeréséhez és megoldásához is hozzájárulhat.

A kötet a történeti, politikai, kisebbségjogi, szociológiai és politológiai érdeklődésű olvasókhoz, egyetemi hallgatókhoz szól, részét képezve a politikatudományi oktatás tudományos szakirodalmának.