
CÍMLAP
Kiss Éva
Magyarország útja a parlamenti demokrácia felé
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Bevezetés
I. FEJEZET. A MAGYARORSZÁGI TOTALITARIZMUS SAJÁTOSSÁGAI KUTATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI
1.1. A kutatás módszertana
1.2. A források és a szakirodalom elemzése
II. FEJEZET. A TOTALITARIZMUS LIBERALIZÁLT MODELLJÉNEK VÁLSÁGA MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD 60-80-AS ÉVEIBEN
2.1. A gazdasági és politikai válság okai Magyarországon
2.2. A magyar társadalom szociális rétegződésének sajátossága és tendenciái
2.3. A politikai szocializáció folyamata Magyarország társadalmában
III. FEJEZET. A TOTALITARIZMUSBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETI IDŐSZAK SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON
3.1. A többpártiság kialakulása Magyarországon a XX. század 80-as éveiben
3.2. A politikai párbeszéd fejlődése az országban 1989-ben
3.3. Az 1990-es évi parlamenti választások: a politikai legitimáció rendszerének változása
Összegzés
Felhasznált irodalom
Ismertető
A kiadvány az UNE Humán-Természettudományi Magyar Kar magyar történelem és
európai integráció tanszék diákjai részére készült
A tudományos kutatást a totalitarizmusból a demokráciába való átmenet
alakulása elméleti alapjai elemzésének és a módszertani megközelítések
kidolgozásának szentelték a Magyar Köztársaság példáján. A monográfiában
elvégezték a XX. sz. 60-80-as éveiben Magyarországon zajló társadalompolitikai
átalakulások lényege, rendszere sajátosságainak komplex tanulmányozását a
magyar társadalom átalakulási folyamata elemzésének összefüggésében, mint
a belpolitikai jellegű különböző tényezők kölcsönhatását. Kidolgozták a XX.
sz. 60-80-as éveinek totalitarista rendszerű magyar modellje átalakulásának
szerzői koncepcióját; meghatározták az okokat, amelyek szociális-gazdasági
és politikai átalakulásokat eredményeztek Magyarországon a XX. sz. 80-as
éveiben.
Konceptuálisan megalapozták a magyar társadalom társadalompolitikai
újjászületésének alapjait, feltárták politikai szocializációjának
sajátosságait; tanulmányozták a politikai mozgalmak, az ellenzék
programköveteléseit és gyakorlati tevékenységét a többpártiság
kialakulásának összefüggésében; jellemezték és feltárták a párbeszéd
gyakorlatának, a kompromisszum elérésének, az érdekegyeztetés
sajátosságainak politikai párbeszéd útján történő rendezését a politikai
ellenfelek között az országban; elemezték az 1990-es parlamenti választások
eredményeit a politikai rendszer minőségi változásának kontextusában
Magyarországon.
A kiadványt felsőfokú tanintézmények tanárai, diákjai, diplomaták, valamint
mindazok számára ajánljuk, akik érdeklődnek Európa országainak újkori
történelmi problémái iránt.