CÍMLAP
Nagy László
Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításában a népiskolák I. és II. osztálya számára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó és bevezetés
Első rész
az I. osztály számára.
1. §. Az irvaolvasás tanitásával összeeső nyelvtani ismeretek
2. §. A mondat ismertetése értelmi tekintetben. A mondathoz tartozó szók. Pont. vonás
3. §. A betűk
4. §. Szótagok
5. §. Czim. Szakasz. Értelmezés az olvasmány saját szavaival. Rekesz
6. §. A hangzatosság érzékeltetése. Értelmezés szó helyettesitések által
7. §. Az ötödik olvasmány feldolgozása
8. §. A hatodik olvasmány feldolgozása. Megszólitó s idézőjel
9. §. A hetedik olvasmány nyelvtani felhasználása
10. §. A nyolczadik olvasmány nyelvtani felhasználása
11. §. A kilenczedik olvasmány tárgyalása. Kérdőjel
12. §. Tizedik olvasmány
13. §. A 12-dik olvasmány felhasználása. Előkészités a mondat két lényeges tagjának ismeretére
14. §. A 13-dik olvasmány. A vonás bővebb ismerete
15. §. A 14-dik olvasmány feldolgozása
16. §. Átalános utasitások
Második rész
a II. osztály számára.
17. §. A mondat. Helyesirási és olvasási szabályok
18. §. Szók. Szótagok. Helyesirási szabályok
19. §. Hangok. Betűk. Helyesirási szabályok
20. §. Szótagok. Helyesirási szabályok
21. §. Egyszerü mondat. A mondat két lényeges tagja
22. §. Személynév
23. §. Személyhelyettesitő név
24. §. Tárgynév
25. §. A névelő
26. §. Cselekvésszó
27. §. Milyenségszó
28. §. Kérdő, állitó, tagadó mondat. Alany és állitmány helyökre nézve
29. §. Többesszám
30. §. A cselekvésszók három fő idői
31. §. Összefoglaló ismétlések
Előszó
Az anyanyelvtan tanításának lényegben átalánosan elfogadott czélja:
képesítni a tanulót a mások beszédének és irásának megértésére, saját
vagy elsajátitott gondolatainak beszéd- és irásbeli helyes kifejezésére.
Czélja magában foglalja fontosságát. A beszéd és irás a gondolatok
érzékelhető eszköze. A ki mások gondolataival és azoknak megértésével
foglalkozik, az az emberi szellem mélyébe hatol be; mások gondolatain
tisztázza és határozottá teszi a maga gondolatait; tágítja értelmi
látkörét, szélesbíti ismereteit: tanul tanító nélkül.
Az iskolai tanítási tárgyak közt a nyelvtani okszerű gyakorlatok
szolgáltatják a legjobb és legbiztosabb eszközt a lélek összes
tehetségeinek fejtésére, a nemzeti nyelv benső szeretetének ápolására.
Fokozza a nyelvtani oktatás fontosságát, kivált haladó korunkban az a
haszon, melyet az ember a beszédbeli ügyesség és az irásbeli képesség
által minden körülmény közt nyer.
Ezeknél fogva népiskoláinkban az anyanyelvtan tanitásának nemcsak hiányzani
nem szabad, hanem azt az oktatási tárgyak között kiválóbb értékkel biró
tantárgynak kell tekintenünk.
Csak az tehát a kérdés: mikép, mely elvek és módok alkalmazásával érünk
czélt népiskoláinkban az anyanyelvtani oktatásban?
...