CÍMLAP
Nagy László
Vezérkönyv a magyar nyelvtan tanításában a népiskolák III. és IV. osztályai számára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó és bevezetés
Első rész.
A III. osztály számára.
ELSŐ SZAKASZ.
A II. osztályban szerzett nyelvtani ismeretek ismétlése, kapcsolatban azok bővitésével.
1. §. Olvasmány tárgyalás. Mondat. Szó. Szótagok. Vers. Egyszerü mondat, alany, állitmány. Teljes és nem teljes mondat. Főnév, melléknév, személyes névmás, ige
2. §. Olvasmánytárgyalás. Irásjelek. A fő- és melléknevek főbb nemei
3. §. Többesszám-ragok. A szók hangzásukra nézve
4. §. Olvasmány tárgyalás. Az igék főidői, szám, személy
MÁSODIK SZAKASZ.
Bővitett mondatok.
5. §. Jelzői bővités melléknévvel. Olvasmánytárgyalás. Nyelvtani feldolgozás
6. §. Számnév, jelzői bővités számnevekkel
7. §. A jelzői bővités összetett szókban. Összetett szók. Helyesirási szabályok
8. §. Jelzői bővités mutató névmással. Mutató névmások
9. §. Személyes birtokragok mint jelzők
10. §. Jelzői bővités sajátitó ragos főnévvel
11. §. Tárgyi kiegészités. Névragok
12. §. A fokragok
13. §. Összefoglaló ismétlések, Olvasmány tárgyalás. Az olvasmány nyelvtani feldolgozása szóval és irásban
14. §. Kiegészitők különféle ragos főnevekkel. Folytatása a névragok ismertetésének
15. §. Kiegészités igével
16. §. Helyhatározói bővités. Helyragok
17. §. Helyhatározói bővités névutóval álló nevekkel. Névutó
18. §. Helyhatározói bővités igehatározóval. Igehatározó. Olvasmány tárgyalás. Fogalmazási előgyakorlatok. Ismétlések
19. §. Időt jelentő határozói bővités. Időt jelentő igehatározó
20. §. Módhatározó bővités. Módot jelentő igehatározók. Olvasmány tárgyalás. Az olvasmány anyagának irásbeli feldolgozása. Ismétlések
21. §. Okhatározói bővités
22. §. Czélt, eszközt határozó bővités
23. §. Fogalmazási előgyakorlatok. Összevont mondatok. Előismeretek a származott szókról. Helyesirási szabályok
24. §. Összefoglaló ismétlések. Gyakorlatok
Második rész.
A IV. osztály számára.
25. §. A III. osztályban szerzett nyelvtani ismeretek ismétlése, kapcsolatban azok bővitésével
26. §. Szóképzés. Olvasmány tárgyalás. Fogalmazási előgyakorlatok. Nyelvtani anyagok feldolgozása
27. §. Összetett mondatok. Kötszók. Indulatszók. Olvasmánytárgyalás. Fogalmazási előgyakorlatok. Nyelvtani anyagok feldolgozása. Ismétlés
28. §. Főmondat. Mellékmondat. Alanyi mellékmondat. Helyesirási szabály. A visszahozó névmás használata. Nyelvtani anyagok feldolgozása
29. §. Jelzői mellékmondat. A mellékmondat közbevetése. Helyesirási szabály. Olvasmány tárgyalás. Mese. Fogalmazási elő gyakorlat. Nyelvtani anyagok feldolgozása
30. §. Kiegészitő mellékmondat. Olvasmány tárgyalás. Fogalmazási és nyelvtani gyakorlatok. Helyesirási szabályok
31. §. Helyhatározó mellékmondat. Kötszók
32. §. Időhatározói mellékmondat. Kötszók
33. §. Módhatározói mellékmondat. Kötszók
34. §. Okot, czélt határozó mellékmondat. Kötszók. Olvasmánytárgyalás. Fogalmazási előgyakorlatok. Ismétlések
35. §. Egymás mellé sorozott főmondatok. Mellé kapcsoló kötszók. Olvasmány tárgyalás. Fogalmazási előgyakorlat. Ismétlések
36. §. Az igék módjai
37. §. Igeidők. Igeragozás
38. §. A határozatlan mód, részesülő és állapotjegyző használata
39. §. Az igék nemei jelentésökre nézve
40. §. Az ikes és szenvedő igék ragozása
41. §. Egyszerü és összetett igék
42. §. Rendhagyó igék. Olvasmánytárgyalás. Fogalmazási és nyelvtani gyakorlatok
43. §. Mondatsorozatok. Mondatcsoportok. Előfogalmak az olvasókönyvben foglalt irásbeli előadások különféle nemeiről
44. §. A helyesirási szabályok összeállitása. Olvasmánytárgyalás. Előismeretek a levélalakban való előadásról. Fogalmazási gyakorlatok. Az olvasmány feldolgozása helyesirási szempontból. Utószó
Előszó
E "vezér"- és ehez tartozó "gyakorló-könyv" folytatása a nagyméltóságu
vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által a népiskolák I. és II.
osztályai számára elfogadott nyelvtani "vezér- és gyakorlókönyvnek";
tehát itt egyszerüen csak hivatkozom azokra, mik ott a magyar nyelvtan
tanitásáról átalánosságban előadattak, s csak azon tudni valókat mondom el,
melyek különösebben jelen művet, ennek szerkezetét és használatát helyezik
közelebbi megvilágitásba.
Csak az a tanitó tanithatja az anyai nyelvet gyümölcsözőleg és életre
kiható sikerrel, ki bensőleg át van hatva az anyanyelvtan tanitásának
fontosságától, kinek még midőn a nyelvtan alant járó körében mozog is,
folyvást előtte lebeg, hogy a növendékben úgy kell fejleszteni, idomitni
mind a beszéd- mind az irásbeli előadási képességet, hogy a nyelv ügyes
közlője legyen azon ismereteknek, érzelmeknek, melyekkel őt az iskolában
gazdagitottuk, hű tolmácsa az életben azon miveltségnek, melyet életviszonyaihoz
képest az iskolai oktatás alapján elsajátitott, előmozditója azon előnyöknek,
melyeket a köz- és magánéletben a beszéd- és irásképesség nyujt az embernek.
Ezt tudva, ettől áthatva nem kell felednie, hogy czélt csak ugy lehet érni,
ha a növendékben a nyelvérzéket és nyelvtudatot egymással párhuzamban
miveljük.
Az első vezérkönyvben kifejtettem, hogy a nyelvérzék mivelésére kiemelőleg
az olvasókönyv, a nyelvtudat fejlesztésére a szorosabb értelemben vett
nyelvtan szolgál eszközül. Tehát jelen kézi könyv használatával párhuzamban
az olvasókönyvet folyvást úgy kell tárgyalni, hogy a gyermeknek az
ismeretek, érzelmek, gondolatok, eszmékben való gyarapitása mellett,
mely az olvasókönyvnek főfeladata, a beszéd- és irásbeli előadás is a
tanitásnak tárgyává tétessék.
Ha már ehez járul a szorosabb értelemben vett nyelvtan tanitása, melynek
feladata az alakoknak, melyekben a gondolat megjelenik, ismertetése, ha
fejtő modorban szemléltetjük a gondolkozás alap viszonyait: kiről van szó?
mit mondunk róla? milyen? kit? mit? kire? stb., mikor? mi módon? hol? mi
okon? stb. (alany, állitmány, jelző, kiegészitő, határozó); ha ismertetjük
a gondolatok kapcsolatait (összetett mondatok), és ez alapon tanul a
gyermek gyakorlatilag, öntudatosan, saját vagy elsajátitott gondolatainak
világos, szabatos s hibátlan kifejezést adni: ez együttes, ez egymást
tökélesitő képzés fogja az iskolás növendékben a nyelvmivelődés dús
fejlődését elősegiteni.
A mondott czélból az olvasókönyvnek mikénti kezelésére jelen "vezérkönyv"
ad mintaleczkéket is. Mivel azonban a példányszerű tárgyalások nem meritik
ki a tanitó minden teendőjét s e vezérkönyvnek nem is lehetett czélja,
hogy minden egyes olvasmányt az olvasókönyvből külön tárgyaljon, vagy
egyenkénties feldolgozására külön utasitást adjon, tájékozás- és
irányadásul átalánosságban előadom, miként kelljen az olvasókönyvet a III.
és IV. osztályban a nyelvtani oktatás fenjelölt czéljaira felhasználni.
...