CÍMLAP
2011. évi népszámlálás
1. kötet
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Köszöntöm az Olvasót!
A népesség és a lakások száma a 2011. évi népszámlálás előzetes adatainak tükrében
A népszámlálás időtartama, az adatszolgáltatás módja
Módszertani ismertető
Táblázatok
1. Népesség
1.1 Országos adatok
1.1.1 A népesség számának alakulása, népsűrűség
1.2 Megyei és regionális adatok
1.2.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői
1.2.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint
1.2.3 A népsűrűség alakulása
1.2.4 A lakónépesség száma nemek szerint
1.2.5 A lakónépesség megoszlása nemek szerint
1.2.6 A lakónépesség területi megoszlása
1.3 Településtípusonkénti adatok
1.3.1 A lakónépesség száma és a népességszám változásának tényezői
1.3.2 A lakónépesség számának változása tényezők szerint
1.3.3 A lakónépesség száma nemek szerint
1.3.4 A lakónépesség területi megoszlása
2. Lakás
2.1 Országos adatok
2.1.1 A lakóegységek, a lakások számának alakulása
2.2 Megyei és regionális adatok
2.2.1 A lakóegységek, az intézetek száma típus szerint
2.2.2 A lakásállomány változása
2.2.3 A lakásállomány alapterület szerint, 2011
2.2.4 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011
2.2.5 A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület
2.3 Településtípusonkénti adatok
2.3.1 A lakásállomány változása
2.3.2 A lakásállomány alapterület szerint, 2011
2.3.3 A lakásállomány megoszlása alapterület szerint, 2011
2.3.4 A lakásállomány területi megoszlása és az átlagos alapterület
3. Laksűrűség
3.1 Megyei és regionális adatok
3.1.1 A lakott lakások és lakóik, laksűrűség
3.2 Településtípusonkénti adatok
3.2.1 A lakott lakások és lakóik, laksűrűség
Előszó
A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre
Magyarország 15. népszámlálását.
A 2011. évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási
hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század
társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok
feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az
ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli
népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási
rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a
korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon
követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt
jelenségekkel való összehasonlítás.
2011 októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 4,4 millió
lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének
társadalmi-demográfiai-gazdasági jellemzőiről és lakásviszonyairól.
827 ezer lakásból 2 millió személyről érkezett a KSH-ba interneten
kitöltött kérdőív, több mint másfél millióan pedig saját maguk töltötték
ki a papír kérdőívet.
A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők
mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak
megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően - az összeírás során külön
gyűjtött információk alapján - közreadja a különböző adatszolgáltatási
eszközök és módok útján érkezett kérdőívek elsődleges áttekintése után
született előzetes adatokat. A kérdőívek feldolgozásának befejezését
követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás
alapján megszülető gazdag adatkincs egy-egy szeletét, illetve az
adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget biztosítunk a
felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is.
A most elkészült összeállítás a népesség számának és a lakásállomány
legfontosabb adatainak alakulását mutatja be.
Köszönöm a Tisztelt Olvasónak, hogy adatszolgáltatóként vagy
közreműködőként hozzájárult a népszámlálás sikeréhez.
Budapest, 2012. március
Dr. Vukovich Gabriella
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke