CÍMLAP
2011. évi népszámlálás
2. kötet
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Köszöntöm az Olvasót!
Összefoglaló adatok
1. Népesség
2. Háztartások
3. Családok
4. Lakásállomány
Módszertani ismertető
Táblázatok
1. Népesség
1.1.1. A népesség száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint
1.1.2. A népesség alakulása korcsoport és nemek szerint
1.1.3. A népesség megoszlása nemek szerint, korcsoportonként
1.2. A népesség száma korcsoport és nemek szerint, a nemek aránya, 2011
1.3.1. A 15 éves és idősebb népesség száma és megoszlása családi állapot és nemek szerint . 58
1.3.2. A 15 éves és idősebb népesség alakulása családi állapot és nemek szerint
1.3.3. A 15 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, családi állapotonként
1.4.1. A 15 éves és idősebb nők száma és megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint
1.4.2. A 15 éves és idősebb nők számának alakulása az élveszületett gyermekek száma szerint
1.5.1. A 7 éves és idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint
1.5.2. A 7 éves és idősebb népesség alakulása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint
1.5.3. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség egyes szintjein
1.6. A népesség száma és aránya legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként
1.7. A népesség száma és aránya iskolai végzettség szerint, nemenként
1.8. A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és korcsoport szerint, 2011
2. Háztartások
2.1.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, átlagos háztartásnagyság
2.1.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása
2.2.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, megoszlása és a száz háztartásra jutó személyek száma háztartás-összetétel szerint
2.2.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása háztartás-összetétel szerint
2.3.1. A háztartások száma és megoszlása a háztartástagok száma szerint
2.3.2. A háztartások számának alakulása a háztartástagok száma szerint
2.4.1. Az egyedülállók száma és megoszlása nemek szerint
2.4.2. Az egyedülállók számának alakulása nemek szerint
2.5.1. Az egyedülállók száma és megoszlása főbb korcsoportok szerint
2.5.2. Az egyedülállók számának alakulása főbb korcsoportok szerint
2.6.1. Az egyedülállók száma és megoszlása családi állapot szerint
2.6.2. Az egyedülállók számának alakulása családi állapot szerint
3. Családok
3.1.1. A családok és a családban élők száma és megoszlása családösszetétel, valamint átlagos családnagyság szerint
3.1.2. A családok és a családban élők számának alakulása családösszetétel szerint
3.2. A családok száma és megoszlása családösszetétel és a gyermekek száma szerint
3.3. A családok száma családösszetétel és átlagos gyermekszám szerint
4. Lakásállomány
4.1. A lakások számának alakulása
4.2. A lakott lakások számának alakulása, lakók, laksűrűség
4.3. A lakott lakások száma és megoszlása alapterület szerint
4.4. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása a szobák száma szerint
4.5. A lakások helyiségeinek száma
4.6. A lakások száma, alakulása és aránya felszereltség szerint
4.7. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása komfortosság szerint
4.8. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása tulajdonjelleg szerint
4.9. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás szobaszáma szerint, 2011
4.10. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás alapterülete szerint, 2011
4.11. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás komfortossága szerint, 2011
Bevezetés
A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország
15. népszámlálását.
A 2011. évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási
hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század
társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok
feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor
az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010
körüli népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási
rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a
korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon
követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt
jelenségekkel való összehasonlítás.
A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők
mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak
megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően - az összeírás során külön
gyűjtött információk alapján - 2012 márciusában közreadott előzetes
adatokat a népesség számáról és a lakásállományról.
A most elkészült összeállítás - az adatfeldolgozás befejezése előtt - a
kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések
alapján mutatja be a népesség, a háztartások és a családok, valamint a
lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben
történt változásokat, a fő témákban a történelmi hátteret. A kiadvány
táblázatait úgy állítottuk össze, hogy 1960-tól az elmúlt ötven év
változásai azokból közvetlenül is nyomon követhetők legyenek.
A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel
hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs
egy-egy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között
lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított
adatállományok kutatására is.
Remélem, kiadványunk eléri célját, segíti Önt a népesség kor, nemek,
iskolai végzettség, családi állapot szerinti összetételének, a háztartások,
a családok és a lakásállomány jellemzőinek jobb megismerésében.
Tisztelettel ajánlom figyelmébe az eddig megjelent és a további
kiadványainkat is.
Budapest, 2012. október
Dr. Vukovich Gabriella
a Központi Statisztikai Hivatal
elnöke