Bevezetés

Magyarország népesedési helyzete már régóta kedvezőtlen. A népességfogyás egyik fő tényezője a gyermekvállalási hajlandóság mérséklődése. A termékenység csökkenésének okai rendkívül összetettek, melyek feltárásával számos demográfiai, közgazdasági és szociológiai kutatás foglalkozik. E tanulmányok részben társadalmi - a családalapítási szokások átalakulása, az iskolázottsági szint emelkedése, a szüléskori életkor kitolódása, a személyes értékrend, illetve a nők társadalmi szerepének változása -, részben gazdasági - a munkaerőpiac beszűkülése, az egzisztenciális félelem, a gyermekellátó rendszer hiányosságai - tényezőkkel magyarázzák a gyermekvállalási kedv visszaesését.

Magyarországon az elmúlt években az összes társadalmi kifizetésekből arányaiban mintegy másfélszer annyit fordítottak a családdal, gyermekkel kapcsolatos ellátásokra, mint az Európai Unió országaiban átlagosan, ennek ellenére az élveszületési ráta az EU-27-en belül az egyik legalacsonyabb.

A tartósan alacsony termékenység negatív következménye a népesség elöregedése, ami a halálozások számának emelkedésével és a népességfogyás gyorsulásával járhat együtt, emellett a gazdasági aktivitás szerinti összetétel kedvezőtlen irányú eltolódását is előidézheti.

Kiadványunkban a statisztikai elemzés módszereivel vizsgáljuk a gyermekvállalás társadalmi-gazdasági összefüggéseit, különös tekintettel a területi különbségekre. Kísérletet teszünk a demográfiai tényezők, a munkaerő-piaci jellemzők, a jövedelmi helyzet, a családpolitika, valamint a területi fejlettség termékenységre gyakorolt hatásának bemutatására az ezredforduló óta eltelt évtizedben.