Előszó

Nemcsak azért kértem meg e tanulmány megírására Makkai Sándort, mert immár egy emberöltőre terjedő tanulótársi, majd munkatársi viszony, személyes jóbarátság és szellemi közösség kapcsol össze bennünket s már csak ezen az alapon is föltehettem, hogy az itt tárgyalt kérdés iránt olyan teljes és olyan gyors megértést, amilyet őtőle, senki mástól nemigen kaphatnék. Nem is csak azért fordultam őhozzá ezzel a kéréssel, mert a Tisza István Tudományegyetem misszió- és lelkipásztorkodástani kathedrájának professzora elméleti oldalon bizonyára mindenki mást megelőzve illetékes arra, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljon, illetőleg egy a hozzászólásokat bevezetni hivatott áttekintő fejtegetést adjon róla. A kérésem legmélyebb indítéka az volt, hogy az a férfiú, aki nehéznél is nehezebb időkben egy évtizeden át engedelmesen és roskadásig vitte az erdélyi püspöki tiszt keresztjét, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is megszerezte a legmagasabb illetékességet arra, hogy missziói, pásztori és ezekkel kapcsolatos egyházkormányzati kérdésekkel irányítólag foglalkozzék. Ama hat év óta pedig, amióta a tiszántúli egyházkerület magáénak mondhatja őt, ennek a mi egyházkerületünknek és tiszántúli magyarságunknak az életébe és a problémáiba is oly szerető lélekkel mélyedt el, hogy itt következő megállapításait még az elfogultság sem mondhatja egy előkelő idegen beszédének; mindenki, akinek füle van a hallásra, ki kell hogy érezze belőlük a testvér szavát, akinek kevésekéhez hasonló távlata van ugyan e tiszántúli kérdések szemléletéhez, azonban éppen nem áll ezektől a kérdésektől valami hideg távolságban, hanem minden szavában ugyanannak a magyar és református sorsközösségnek átérzése izzik, amelynek mindnyájunk lelkét át kell tüzesítenie akkor, mikor e kérdésekkel foglalkozunk, akár csak lélek és életsors szerint vagyunk tiszántúli református magyarok, akár eredet szerint is.

Köszönöm Makkai Sándornak, hogy ebben a sorsközösségben oly teljesen eggyé vált velünk - mintegy szimbolikus kifejezőjéül Erdély és a Tiszántúl négyszázados sorsközösségének! - s ennek az eggyé válásnak ebben a tanulmányában olyan bizonyságát adta, amely belső értékével túl fogja élni magát azt a konkrét célkitűzést is, melynek szolgálatában ez a dolgozat létrejött - akár lesz, akár nem lesz ennek a célkitűzésnek egyhamar gyakorlati sikere, kézzelfogható eredménye.

...