
CÍMLAP
Halassy Béla
Ember, információ, rendszer
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
AJÁNLÁS
HÁTTÉR
SZÁNDÉK
SZELLEM
ÖSSZEFOGLALÓ
TARTALOM
FORMA
1. RENDSZER ÉS RENDSZERSZEMLÉLET
1.1 A RENDSZEREKRŐL ÁLTALÁBAN
1.2 A RENDSZER HATÁRAI ÉS KÖRNYEZETE
1.3 A RENDSZER TAGOLÁSA
1.4 KETTŐS RENDSZERNÉZET
1.5 TÉVES SZEMLÉLETEK
1.6 AZ EGYETLEN HELYES SZEMLÉLET
1.7 RENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 1
2. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER FOGALMA
2.1 ADAT ÉS INFORMÁCIÓ
2.2 TEVÉKENYSÉG ÉS ESEMÉNY
2.3 AZ INFORMÁCIÓS ERŐFORRÁSOKRÓL
2.4 A FELHASZNÁLÓKRÓL
2.5 A SZABVÁNYOKRÓL
2.6 IR ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 2
3. A RENDSZER SZEMLÉLETE ÉS FEJLESZTÉSE
3.1 RENDSZERANALITIKA
3.1.1 A rendszer vizsgálati szempontjai
3.1.2 A rendszerstruktúrálás elvei
3.1.3 Az elvek harmonizálása
3.1.4 Az IR vetületei
3.1.5 Az IR szintjei
3.2 RENDSZERFEJLESZTÉS
3.2.1 A fejlesztésről általában
3.2.2 Háromszoros terv
3.2.3 Tervezés és elemzés, dokumentáció és specifikáció
3.2.4 Tervezés, szervezés, modellezés
3.3 SZEMLÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 3
4. FEJLESZTÉSI MÓSZER
4.1 SZEMLÉLETI ZAVAROK
4.2 ALAPKONCEPCIÓ
4.3 STRUKTÚRA ÉS TERMINOLÓGIA
4.4 MEGFOGALMAZÁSI MÓD
4.5 KRITÉRIUMRENDSZER
4.5.1 Valósághűség
4.5.2 Érthetőség
4.5.3 Egyértelműség
4.5.4 Minimalitás
4.5.5 Teljesség
4.5.6 Harmónia
4.6 TERVEZÉSI ALGORITMUS
4.7 DOKUMENTÁCIÓ-KEZELÉS
4.8 TECHNIKAI TÁMOGATÁS
4.9 METASZABVÁNYOK
4.10 MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 4
5. AZ IR ADATRENDSZERE
5.1 AZ ISMERET DIMENZIÓI
5.2 AZ EGYED ÉS A TULAJDONSÁG FOGALMA
5.3 A KAPCSOLATTÍPUS FOGALMA
5.4 ADATBÁZIS, ADATMODELL, ALMODELL
5.5 ISMERETKEZELÉSI MÓDOK
5.6 ADATRENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 5
6. AZ IR FELDOLGOZÁSRENDSZERE
6.1 AZ ISMERET ASPEKTUSAI
6.2 BEMENET, KIMENET, ÁTMENET
6.3 ADATBÁZIS ÉS FELDOLGOZÁS
6.4 AZ SQL ÉS A NAVIGÁLÁS KONCEPCIÓJA
6.5 FELDOLGOZÁSTERVEZÉS
6.6 MAKRO- ÉS MIKROTERVEZÉS
6.6.1 Makrotervezés
6.6.2 Mikrotervezés
6.6.3 Feldolgozás-konzisztencia
6.7 FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK - 6
7. AZ IR KÖRNYEZETRENDSZERE
7.1 AZ EMBERI KÖRNYEZET
7.1.1 Pszichológiai mozzanatok
7.1.2 Munkaszervezési mozzanatok
7.1.3 A rugalmasság és a szilárdság mozzanatai
7.2 A SZABVÁNYRENDSZER
7.2.1 A szabványokról általában
7.2.2 Milyen szabványokra van szükség?
7.3 RENDSZERDOKUMENTÁCIÓ
7.4 KÖRNYEZETI ÖSSZEFOGLALÓ
FELADATMEGOLDÁSOK
MEGOLDÁSOK - 1
MEGOLDÁSOK - 2
MEGOLDÁSOK - 3
MEGOLDÁSOK - 4
MEGOLDÁSOK - 5
MEGOLDÁSOK - 6
FOGALOMJEGYZÉK
Ajánlás
...
Barátaim, kollégáim, tanítványaim - ezek nem kizáró kategóriák - igen
régóta nyaggattak azzal, hogy miért nem írok már végre egy könyvet az
információs rendszerekről úgy általában is. (Értsd: Egyesek ilyen módon
óhajtották közölni velem, hogy unják már az egyéb dolgaimat.) Nem is
sejtették, hogy már régóta élt bennem egy ilyesfajta vágy. Ám húztam-
halasztottam a dolgot, amit senki sem kényszerített, kényszeríthetett rám.
Kétvalakit kivéve...
Szóval hivatkoztam én mindenre, főleg az időhiányra - minden idők minden
normális informatikusának e legnagyobb menedékére. Pedig az igazság sokkal
egyszerűbb: gyáva voltam. Az információs rendszer félelmetes ellenség.
Ravasz, álnok, becsapós valaki. Igenis valaki, mert lelke van. Még egy
emberét is nehéz kiismerni, akkor miképpen lehet felvállalni a közös
szellem magyarázatát?
"Ha valamitől félsz, azt tedd meg!" - cseng a fülembe tanítóim tanácsa. Nem
tehettem mást: végül is kezembe kellett vennem a számítógépet. Kellett.
Miért?
Egyrészt látom barátaim tehetetlenségét. Ők nem szakemberek. Csak haladni
akarnak a korral, tehát számítógépet vesznek és becsülettel megtanulják
annak kezelését. A tipikus séma szerint a kezdeti lelkesedést kis idő után
csüggedés követi. Nem értik, hogy a dolgok miért nem alakulnak a kedvükre.
Nem látják ugyanis a feladat, a megoldás és az eszköz harmóniáját. Minél
többet költenek az utóbbira, annál kevesebbet törődnek a másik kettővel.
Nem értik, hogy
nem a technika teszi az informatikát!
Az informatika az ismeretek megismerésének, elrendezésének és kezelésének a
tudománya. Ehhez ma már nélkülözhetetlen eszköz a számítógép, de aki ért az
utóbbihoz, az még távol áll attól, hogy informatikus legyen.
Másrészt tapasztalom kollégáim értetlenségét. Csak nem akarják felfogni
azt, hogy "az ismeret a szellemi élet kenyere" - ahogyan mondogatni
szoktam. Ők mindig napi feladatokban, napi kötöttségekben gondolkodnak.
Eszükbe sem jut, hogy
a számítástechnika szakma, az informatika pedig hivatás!
Miért, mi a különbség? A diák nem tudja, hogy miért tanul - ám a valódi
tanár igen, hogy miért tanít. A beteg csak érzi a kórt - a jó orvos ismeri
annak az okát és a gyógymódját. A hívő ösztönösen hisz - a pap látja az
okokat is. A hivatást az jellemzi, hogy a profi tudás és tudatosság mellé
szándék is párosul. Emberre irányuló szándék. A profi számítástechnikus jól
akar megírni egy programot. A hivatásos informatikus jó ismeretekkel akarja
szolgálni az embereket. És itt van az alapvető különbség: a szakember célja
saját maga: kapni akar, az elkötelezett vágya más: adni szeretne.
Harmadrészt itt vannak a tanítványok, a fiatalok. Utálom a "bezzeg a
mai..." kezdetű szövegeket. Azt sem hiszem, hogy el kellene marasztalni
őket azért, mert kedvelik a zenét, a tévét, a kólát és olykor még a másik
nemet is. Az élet szeretete és megélése egyáltalán nem zárja ki a komoly
szakmai törődést. Csak egy bajom van velük: nem látják a dolgok árát, ami
viszont a korukkal jár. Mire is gondolok?
Az információ az ember és az ismeret viszonya. Ezért annak, aki
informatikai hivatással rendelkezik és ezt a pályát választja, nemcsak a
számítógépeket kell megértenie, hanem az embert és az ismeretet is. Attól
még nem lesz senki sem informatikus, hogy képes a jó eszközt technikailag
jól használni. Ehhez képest megdöbbentő, hogy
a fiatalok tanulás nélkül akarnak az informatika mestereivé válni.
Az öntelt mosolyokat le kell törölni. A szemeket és füleket ki kell nyitni.
A jó informatikus a technika ismerete által még jobbá válhat. Ám a
silányból a világ legragyogóbb számítógépe vagy szoftvere sem lesz
képes mestert faragni.
Akinek egyetlen célja a pénz, aki a széles és egyenes utat akarja
választani a keskeny és kanyargós helyett, az jobban teszi, ha itt
abbahagyja az olvasást. Én ugyanis nem ígérhetek 'informatikai
szupersztrádát'. Csak verejtékes munkát.
Gondolatban végignézek a magyar és a nemzetközi 'könyvespolcok' szakmai
traktusain. Látok drága és holnap a verzióváltás miatt kidobható
kézikönyveket. Az X bizgentyű lelkivilágát - olykor tévesen - kifejtő, a
lényeget soha meg nem világító eszközleírásokat. Az elemi iskoláktól kezdve
az egyetemekig bezárólag olyan tankönyveket, amelyekből csak éppen az
alapok hiányoznak. Tantervet, amelyben az információ lelkülete nem kap
helyet. Kapcsold be a gépet...! - ez ma a jelszó, a sarokkő.
Honnan, miből ismerje fel a barát, hogy rossz nyomon jár? Ki világosítja
fel a profit, akit 'lefelé' - a gép irányában - továbbképeznek, 'felfelé'
- az ember felé - viszont nem? És miért korholom a tanítványt, ha nincs is
miből tanulnia?
Nos, ezért kellett 'elkövetnem' ezt a könyvet.
...