Bevezetés

A 2008 második felétől kezdődő globális válságot követően 2010-ben elkezdődött Magyarországon egy lassú gazdasági élénkülés, amely a munkaerőpiacon még csak a népesség gazdasági aktivitásának növekedésében nyilvánult meg, a foglalkoztatási szint stagnálása mellett. 2011-ben a munkaerőpiac lassú rekonstrukciója tovább folytatódott, amely a gazdasági aktivitást enyhén növelte a foglalkoztatottak számának csekély bővülése és a munkanélküliek számának kismértékű csökkenése mellett.

Elemzésünkben a foglalkoztatás és a munkanélküliség változásának területi különbségeit a 2011. évi adatok alapján vizsgáljuk, többféle adatforrás felhasználásával.

A gazdasági aktivitásra, foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó adatok a KSH rendszeres, reprezentatív adatgyűjtéséből, a magánháztartásokra kiterjedő lakossági munkaerő-felmérésből származnak. A munkaerő-felmérés a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt átfogó képet, módszertani egyezőségével biztosítva az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát is.

A foglalkoztatottak szűkebb csoportját, az alkalmazásban állókat és keresetüket tárgyaló fejezet a KSH évközi intézményi adatgyűjtésén, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti, előzetes adatain alapul. Az intézményi adatgyűjtés ugyanis lehetőséget kínál az alkalmazásban állók nemzetgazdasági ágak szerinti bemutatására, a kereseti különbségek elemzésére.

A munkaerőpiac időbeni és térbeli változását más megközelítésből, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozó adataira támaszkodva is vizsgáljuk. Ezek alapján mutatjuk be az állami munkaközvetítőkben regisztrált álláskeresők jellemzőit.