Bevezetés

...

Jelen szerény kis tanulmányunknak célja a Bódva felső völgyszakaszának anthropogeografiáját vázolni. Szerintünk ugyanis az emberi földrajz nem elégedhetik meg pusztán a települések ismertetésével, hanem el kell mondania mindazt, ami az emberre vonatkozik és földrajzilag érdekes, meg értékes. A településföldrajz természetszerüleg foglalkozik a kérdéses terület természeti viszonyaival (klima, talaj, vegetáció), amennyiben azok a településsel valami kapcsolatban állanak, különösképen foglalkozik a települések történetével, geografiai feltételeivel, formáival, a vidék gazdasági földrajzával, de ezzel az emberi földrajz tárgyát még nem meritette ki. Csak akkor ismerünk tökéletesen valamely vidéket, ha a rajta élő embert minden viszonylatában megismertük. Jellemeznünk kell tehát a lakosság ethnoszát is és akkor egész munkát végeztünk.

Az ellenvetés, melyet szerény nézetünkkel szemben emelhetnének, hogy t. i. ily tágkörü Ieirása valamely vidéknek alig lehetséges, mert oly sok irányu előképzettséget, tanulmányt s anyaggyüjtést követel, mely az emberi erőt meghaladja, könnyen megcáfolhatjuk. A geografusnak nem kell szakgeologusnak, szakmorfologusnak, szakhistorikusnak lennie. Mindezekből a segéddisciplinákból csak annyit használ fel, amennyit az anthropogeografiai tárgyalás megkiván.

A Bódva felső völgyszakaszának anthropogeografiáját ebben az értelemben szándékozzuk megirni.

...